Garda

(Pelecus cultratus L., állat), a csontoshalak alosztályának, a nyilthólyaguak rendjébe tartozó halfaj. Teste sugár lapított, hátvonala egyenes, vizszintes, hasa ellenben erősen ives; oldalvonala kanyargó, hónaljuszói igen hosszuak és hegyesek, hátsörényuszója messze hátra áll. A ponty-félék családjának legfeltünőbb alakja. Szine a nyakszirt táján acélkék vagy kékeszöld, néha gyöngyszerüen játszó, háta barnás, oldalai ezüstösek; hátsörény és kormányuszója szürkés, a többi vörös. Májusban ívik. Husa szálkás száraz. Hazánkban a Balatonból, a Dunából, a Szamosból, Marosból, Tiszából, Latorcából, Oltból, Kőrösből, Rábából és Zagyvából ismerjük. A Balaton G. ősszel, a viz hülése idején nagy csoportokba verődik össze. Fogásának módját s élet viszonyait Hermenn O. érdekesen ismertette. A magyar halászat könyve cimü munkájában (p. 708-710). Hazai nevei még: Sugárkardus, Gárdakeszeg és Gargya, Balatoni hering, Gallakeszeg, Garlda, Görbepaduc. heringhal, Hosszukesezg, Karda, Kardakeszeg, Kardkeszeg, Kaszakeszeg, Korda, Lánakeszeg, Lannakeszeg, Szabó, Szabóhal, Vágóhal.

Forrás: Pallas Nagylexikon