Garsin

Mihajlovics Vszevolod, orosz iró, szül. a voronezsi kerületben 1855 febr. 2. (ó-naptár), öngyilkos lett Szt. Pétervárott 1888 márc. 24. (ó-naptár). Bányász-akadémiába járt, de ezt 1877. odahagyva, az orosz hadseregbe mint önkéntes belépett s a legutóbbi orosz-török háborut végig harcolta, azzal a céllal, hogy közvetlen tapasztalatok utján ismerkedjék meg a hadviselés szörnyüségeivel s mint a háboru ellensége, annál reálisabban irhassa le azokat, hogy igy barátokat szerezzen az örök béke eszméjének. Hadi elbeszélései ritka példányai a leirásoknak. Kora ifjuságától kezdve hajlott a buskomorságra s ez végre annyire erőt vett rajta, hogy önként vetett véget nagy tehetségü életének. Három kötet elbeszélést irt, melyek közül legjellemzőbbek mint pszihiátriai studiumok a Csetryre dnja. (Négy nap; magyarul Szabó Endrétől a Vas. Ujs. 1889. évfolyamában); Krasznyjh cvetok (Vörös virág); Zapiszki rjadovavo Ivanova (Ivanov közlegény napjója) és Lizaveta Njikolajevna. Összes művei 1888. jelentek meg Szt. Pétervárott, 1889. illusztrált kiadásban u. o.

Forrás: Pallas Nagylexikon