Gascogne

(ejtsd: gaszkony), a régi Franciaország egyik tartománya a Gascognei-öböl (Viscayai-tenger), Guyenne, Languedoc, Foix grófság, a Pireneusok és Béarn között; 26 520 km² területtel; Auch fővárossal. D-i részét a Pireneusok ágai takarják; ezektől É-ra van Lannemezan-fensik, amelyből az Armagnaci és Lomagni-dombok legyező alakban ágaznak szét; az É-i rész végre sikföld, amelynek Landes a neve. Folyói a Garonne (l. o.) és az Adour (l. o.) vizrendszeréhez tartoznak; az egyedüli jelentékenyebb parti folyó a Leyre. A Pireneusokban hegyi tavak, aminő a Seculejo vagy Ooi, a sikságon pedig mocsarak vannak. A föld gabonát gazdagon, szőllőt, gyümölcsöket terem; a hegyek fát, márványt szolgáltatnak és természeti szépségeikkel számos turistát csalnak körükbe; ásványvizekben sincs hiány és Biarritz igen látogatott tengeri fürdő. Az ipar azonban jelentéktelen. Legrégibb lakói az iberek voltak, akik Elimberris városát, ami Aucht alapították. A gallusok Kr. e. a VII. v. VI. században ezeket leigázták és G. területén aquitánok neve alatt éltek, mignem J. Caesar őket 56., egy ujabb fölkelésüket pedig Messala Corvinus 29. le nem győzte. Augustus Novempopulania néven országukat római tartománnyá tette. Az V. sz. a barbárok többször megrohanták és végre 417. a nyugati gótok benne meg is telepedtek. 507. azonban uralmuknak a frankok betörése véget vetett. A frankok sem tudták azonban uralmukat benne teljesen fentartani. A VII., VIII. és IX. sz.-ban külön hercegek alatt élt, akik majd függetlenítették magukat, majd ismét elismerték a frank királyok, illetőleg császárok fönhatóságát. A X. sz.-ban már kisebb hübérekre kezdet oszlani. G.-ból alakították Landes, Gers, Hautes-Pyrénées départementeket, azonkivül Haute-Garonne nagyobb része, Basses-Pyrénées fele, Tarn-et-Garonna és Lot-et-Garonna egy része szintén G.-ból alakíttatott. V. ö. Monlezum, Hist. de G. (1850); Bourdeau, Manuel de Geogr. hist. ancienne: G. et Béarn (1861).

Forrás: Pallas Nagylexikon