Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Gautier... ----

Magyar Magyar Német Német
Gautier... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Gautier

(ejtsd: gotyié), 1. Judit, francia irónő, szül. Párisban 1850. G. Teofil leánya. Irói pályáját a khinai irodalomból prózában fordított Livre de Jade c. könyvével kezdte (1867). Nemsokára ezután férjhez ment Catulle Mendéshez s ezután férje utáni neve alatt irta Le dragon imperial c. khinai tárgyu regényét (1869). Később elvált férjétől s ezután megint csak családi neve alatt irogatott. Munkái közül felemlítendők: L"usurpateur, japán regény, melyet az akadémia dijjal tüntetett ki (1875) s amely később La soeur du Soleil c. alatt jelent meg 81887) s amely később La soeur du Soleil c. alatt jelent meg 81887); Les peuples étranges (1879); Le crauautés de l"amour (1879); Richard Wagner et son oeuvre poétique depuis Riezni jusqu"a Parsifal 81882); La femme de Putifar (1884); Iseult (1885); Iskender, histoire persane (1886); La reine de Bangalore (1887). Japán tárgyu egy drámai kisérlete is: La marchande de sourines, melyet az Odéonban adtak elő 1888 máj. 12. ugyanazon évben a Rossini-pályázaton dijat nyert Les Noces de Fingal c. librettójával.

2. G. Leo, francia irodalomtörténész és paleografus, szül Havreban 1832 aug. 8. 1859. a párisi császári levéltárban kapott alkalmazást, 1871 óta a paleográfia tanára az okmányok iskolájában. Munkái: Les épopées françaises (1866-68; 1878-92), melyet a Gobert-féle dijjal tüntettek ki; Chanson de Roland (Tours 1872); comment faut-il juger le moyen-âge? 1858); Quelques mots sut l"étude de la paléographia et de la diplomatique (1858); Définition catholique de l"histoire (1860); Scenes et nouvelles catholiques (1861); Volyage d"un catholique autour de sa chambre (1862); Benoit XI, étude sor la paputé (1860); Études historiques pour la défense de l"Église (1864); Portraits littéraires (1868; 1881); Vingt nouveaux portraits (1878); La chevalerie (1884; 1890); Portraits du XVII. siecle (1890); Études et tableaux historiques (1890).

3. G. Teofil, francia költő és kritikus, szül. Tarbesban 1811 aug. 31., megh. Neuillyben 1872 okt. 23. Párisban tanult; festő akart lenni, de ez nem sikerülvén neki, 1830. mint költő a romantikusok közé állt s Hugo Viktorért lelkesülve szenvedélyesen küzdött a klasszikusok ellen. Irt a France littéraire-be és más lapokba; azután kiadta költeményeit: Premieres poésies (1830; uj kiadás 1873); Albertus ou l"âme et le péché (1832); La comédie de la mort; 1836. kezdve a Presse számára 20 éven át irt mű- és szinházi krit. (összegy.: Histoire de l"art dramatique en France (6 köt., Páris 1858-59); nemcsak a klasszikus tragédia ellen kelt ki, hanem a polgárkirályság alatt lábra kapott s ugyenvezett l"art bourgeois-féle iskola ellen is, melyet a szinpadon Scribe és Ponsard kultiváltak. Első költeményeiben a romanticizmus közösnéges utján járt, de már Émaux et camees (1852); dition définitive 1872) a műforma kultuszát végletekig vitte s feje lett a Parnassiens költői iskolának. Mint novellista Les jeunes Frances (1832) c. munkájában a romatikusok tulzásait tette nevetségesekké, ezt követte Mademoiselle de Maupin regénye (1835), melyben azt proklamálja, hogy a művész felette áll az erkölcsi törvényeknek s ezzel nagy feltünést keltett. Később jelentek meg következő elbeszélései: Fortunio (1838); Les roués innocents (1847); Partie carrére (1851); Roman de la momie (1858); Le capitanin Fracaste (1863), eredeti és mulatságos utánzása Scarron Le roman comique-jának. G. nagy utazásokat tett s ezeket következő munkáiban irta le: Tra los montes (1843); Zigzags (1845); Italia (1852); Constantinople (1854); Trésors d"art de le Russie (1861). 1856 óta a Moniteur irodalmi tárcáját szerkesztette, s ebbe mű- és szinházi kritikát irt. Érdekes tőle a Histoire du Romanticisme (Páris 1872). Halála után jelent meg: Portraits et souvenirs littéraires (Páris 1875). Magyarul megjelent A lélekcsere. Ford. Szekula Gyula (Bpest 1877). V. ö. Feydeau, Théophile G. Souvenirs intimes (Páris 1874); Bergerat, Th. G. Souvenirs Intimes (Páris 1874; Bergerat, Th. G. Entretiens, souvenirs et correspondance (u. o. 1878); Spoelberch de Lovenjoul, Histoire des oeuvres de Th. G. (u. o. 1887); Du Camp Maxime, Th. G. (u. o. 1890).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is