Gautsch von Frankenthurn

Pál, báró, osztrák miniszter, szül. Bécsben 1851 febr. 26. Jogot tanult, aztán hivatalnok lett, 1874. a közoktatásügyi minisztériumbe került, ahol 1878 cimzetes 1879. valóságos miniszteri altitkár lett s az elnöki osztály főnöke volt. 1881. mint a theresianumi akadémia igazgatója ez intézet vezetését vett át. 1883. ez intézetet a keleti akadémiával egyesítették s ekkor G. udvari tanácsos lett. 1885. nov. közoktatási miniszterré, 1886. val. belső titkos tanácsossá nevezték ki. A zavaros osztrák parlamentáris viszonyok között arra a nehéz szerepre vállalkozott, hogy a Taaffe-miniszteriumnak federalisztikus és nemzetségi elemekből összetákolt többségét kielégítse és e mellett még se rontsa el dolgát a szabadelvü német ellenzékkel és ne áldozza fel a Hasner-féle liberális oktatásügyi rendszer maradványait. 1887. több gyéren látogatott cseh középiskolát szüntetett meg és midőn e miatt a cseh képviselők keményen megtámadták, nehény uj iskolát bocsátott a csehek rendelkezésére, ami miatt megint a németek zugolódtak. Midőn Csáky magyar közoktatásügyi miniszter a görög nyelvet a kötelezett tantárgyak sorából kitörülte, G. 1890 április 29-én lándzsát tört a klasszikus nyelvek és különösen a görög nyelv magatartása mellett. Szeptember havában G. (és a belügyminiszter) a «Pro patria» cimü olasz iskolai egyesületet, mely Triesztben és Isztriában az irredentista politikának utját egyengette, feloszlatta; a nyomban reá megalakított Lega Nationale egyesület alapszabályait pedig nem hagyták helyben. 1893 nov. 11. a Taaffe-miniszterium és vele G. is a beállott parlamentáris váltság következtében lemondott. A császár, ki G.-ot 1889. bárói rangra emelte, most sem vonta meg tőle kegyét és nov. 11. a Theresianumnál a Schmerling elhunyta óta be nem töltött főkurátori állásra nevezte ki, mely intézetben G. minisztersége ideje alatt a magyar tanítás lendületnek indult.

Forrás: Pallas Nagylexikon