Gay-Lussac
(ejtsd: géi lüszák) Lajos József, franc. fizikus és kémikus,
szül. Leonardban, haut-Vienne kerületben 1778 dec. 6., megh. Párisban 1850 máj.
9. Első tanulmányait G. szülőhelyén végezte, később atyja Párisba küldötte, hol
1797. az École polytechnique tanulója lett, ami 1800. maradt. Ezután 2 évre az
Écola des Ponts et Chaussées-be lépett. Miután ezt elhagyta, az École
polytechnique-en ismétlő tanár lett, 1809. pedig u. o. a kémia tanára. 1808-32.
G. a Sorbonne-on a fizika tanára volt. Azonkivül különféle ipart előmozdító
bizottság tagja és többször képviselő is volt. Már 1806. a párisi tudományos
akadémia tagjai közé választotta. 1839. Franciaország pair-évé lett. G. Biotval
1804 aug. 23. egy jól fölszerelt léggömbön felszállott, hogy megtudja, milyen a
mágnestűnek magatartása a levegő felsőbb rétegeiben. G. észlelései szerint a
hőmérséklet 174 m.-ként 1°-al változik. A mágnestű a magasabb légrétegekben körülbelül
ugy viselkedett, mint a földszinén G. bebizonyította, hogy az ottani levegő nem
tartalmaz hidrogént. A gázoknak többféle nyomás melletti kiterjedésére nézve
kétféle meghatározást tett, amelyek közül a második megbizhatóbb, mint az első.
G. a száraz levegőnek kiterjedését a fagyási és forrási pont között állandó
nyomás melett 0,375-nek találta. Ezen kisérleteket a tudós Rech. sur la
dilatation des gaz et des vapeurs c. művében foglalta össze. G. egy nagy, a
Davy-féléhez hasonló battériát szerkesztett és evvel, ugy mint az andol tudós,
káliumot és nátriumot állított elő. Ezen fémeket kezdetben
hirdogén-vegyületeknek tartotta, mig meg nem győződött arról, hogy azok elemek.
G. Humboldt Sándorral együtt, ki jó barátja volt, fontos kémiai vizsgálatokat
is tett. Fölfedezte, hogy egy térfogat oxigen két térfogat hidrogénnel vizzé
egyesül. G. meteorologiával is foglalkozott. Nevezetes művei: Rech.
physico-chémiques faites sur la pile etc. (Thénarddal, 2 köt., Páris 1811);
Leçons de physique (2 köt. 1828); Cours de chimie (1828) stb. G. Aragoval
együtt 1816-1850. az Annales chim. et phys. kiadója volt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|