Gazdagodás

jogi értelemben valamely személy vagyonának szaporodása, vagyoni helyzetének bármily javulása. A G. lehet jogos, p. ajándékozás, vagy jogtalan, p. lopás által. A jogtalan, s a jogos alapot (justa causa) nélkülöző G. megtámadható. A megtámadás az u. n. gazdagodási kereset utján történik. Ilyen gazdagodási keresetet ad p. a váltótörvény 90. §-a a váltóbirtokosnak a kibocsátó és elfogadó ellen, ha ezeknek váltójogi kötelezettsége elévülés vagy a váltójogok fentartása szükséges cselekvények elmulasztása folytán megszünt, rendelvén, hogy ezek ily esetben a váltóbirtokos irányában köztörvényi uton kötelezve maradnak annyiban, amennyiben ennek kárával gazdagodnának; a forgatók ellen ily keresetnek helye ninncs. Gazdagodási büncselekmények, a vagyon elleni büncselekmények közül azok, amelyeknél a cél nemcsak másnak megkárosítására, hanem egyuttal arra is irányul, hogy valaki másnak kárával jogtalanul gazdálkodják. Ez a cél, s az annak alapját képező ingók kiváló büntetőjogi jelentőséggel birnak. Ezek teszik a G.-i büncselekményeket különösen megbecstelenítőkké, s emelik egyuttal azoknak társadalmi veszélyességét. A megrögzött, javíthatatlan büntettesekkel leginkább a G.-i büncselekmények terén találkozunk. A G.-nek ez a sajátszerüsége a megfelelő büntetőjogi intézkedésre is szükségszerüen hat vissza. Az ártalmatlanná tétel célgondolata jelesül itt van leginkább helyén. Hogy a büntető törvényhozás e téren a társadalom iránt való kötelességeinek teljesen megfelelt, állítani nem lehet. A magyar btkvnek is ez a része az, mely nagyon is revizióra szorul, a büntetési tételeknek és ártalmatlanná tétel jogosult szempontjából indokolatlan s a külföldi törvényhozásokkal szemben páratlan enyheségénél fogva. A G.-ekhez tartozna: a lopás, a sikkasztás, a rablás, a zsarolás, az orgazdaság, a csalás, a hütlen kezelés és a nyerészkedési vágyból elkövetett bünpártolás.

Forrás: Pallas Nagylexikon