Gázlángzók

Azok a szerkezetek, melyek a gázoknak világítás céljaira való elégetéséhez szükségesek. Mivel a gázvilágítás terén legnagyobb fontossága a világító gáznak van, ennek az elégetésére való lángzókat fogjuk tárgyalni. Ha a gázt csövön eresztjük ki és meggyujtjuk, kupalaku láng keletkezik, melye 3 burkot különíthetünk meg. A cső tövén setét kupalaku mag látható, melynek hőmérséklete oly alacsony, hogy még a papirost se gyujtja meg. Ott bomlanak szét a gázban levő szénhidrogének szénre és hidrogénre; a setét kupot egy fénylő - a tulajdonképeni világító öv - burkolja, melyben a kivált szén-atomok jönnek izzásba és világítanak; ezt fedi fátyolszerüen a külső átlátszó halvány kékszinü burok, ahol a szén szénsavvá és a hidrogén vizzé ég el és 8000, illetve 34 400 hőegységet fejleszt. Minél jobban hasznosíthatjuk a külső burok fejlesztette meleget a gázláng szénatomjainak izzítására, annál fénylőbb lesz a láng.

A legprimitívebb alakuak: az egylyuku lángzók (gyertyalángzó), ezeknek körkerek nyilásuk van, amiért is a gyertyalánghoz hasonló alaku lángot kapunk; ez az alak a világításra igen célszerütlen, mert a láng felszine kicsi, a fejlődő melegnek csak kis részét használhatjuk föl a lángban kiváló szénatomok izzítására. Óránkinti gázfogyasztásuk függ a nyilás nagyságától és a gáznyomástól; legjobb 2-6 mm. vizoszlop nyomás, ekkor egy gyertyafény erejü láng kiván óránkint 21 liter gázt. 2. Sokkal célszerübb ennél az u. n. lepkelángzó, melyen a gáz hosszu keskeny nyiláson áradván ki, nagy fölszint kap, tehát a külső burok fejlesztette meleg sokkal nagyobb részét közölheti a láng belsejébe izzó szénatomokkal. A nyilást mintegy 0,7 mm. szélesre és 6,5 mm. hosszura készítik. Legjobb a gázt 3 mm. nyomással égetni. Egy gyertyafény erejü láng kiván óránkint 13-16 l. gázt. A rendesen használt lepkelángzók átlag 14 normál gyertyafényt adnak és 237-330 l. gázt fogyasztanak óránkint. A lepkelángzókat porcelánból, vasból, de leginkább zsirkőből készítik, belsejük végig hengeres v. a lángzó fej alatt gömbösen bővölő lehet, az utóbbiak jobbak, mert a gáz a bővebb lángu fejben szétterjed, minek következtében nyomása megcsökken. A lángzó fejet sárgaréztokba erősítik és ezt a tokot csavarják a lángzó testre. A lepkelángzók nagy hibája az, hogy nagy gáznyomás esetén sok gázt fogyasztanak és a fényhatás nemhogy emelkedne, hanem megcsökkent, mert a hideg gázáram károsan hüti le a lángot. Igaz ugyan, hogy a lángzótest csapjával a tulságos gázkiáradást megakadályozhatjuk, mégis sok gyáros a csaptól függetlenül óhajtja az erős gázáramlatot megtörni. Ez okból a lángzót bővebbre készítik s bele egy v. Több apró nyiláson árasztják a gázt. Jánky és Rimanóczy a lángzó testébe mintegy 100 finom lyukkal ellátott dugót tesz. Ezek a lángzók 11,5 normál gyertyafény-erősség mellett 138 l. gázt fogyasztanak és a közönséges lepkelángzókkal szemben uj állapotukban 29% gázt takarítanak meg.

Noha ezek az u. n. takaréklángzók sok gázt takarítanak meg, a gyakorlatban még se váltak be, mert a gáz-szövetből, spanyol nádból stb. készített dugók finom nyilásai por és egyéb piszok lerakodása miatt hamar eldugulnak. A két lyuku vagy manchester lángzóknak két egymás felé hajló körkerek vagy lapos nyilásuk van, a két láng a lángzó tengelyében lepkealaku lánggá egyesül. A kétlyuku lángzók különösen szénnbőgázokhoz alkalmasak, a láng állékonyebb és váltakozó nyomásnál a láng területe nem ingadozik ugy, mint a lepkelángzóké. 3-4. mm. vizoszlopnyomásnak megfelelő gáznyomásnál égnek legjobban és leggazdaságosabban, 1,7-2 mm. bő körkerek lángzó nyilásnál 200, 1,5 mm. Bőnél 100-150 l. gázt fogyasztanak óránkint. 5. Ha a lángzónak kettőnél több nyilása van, több lyuku lángzónak nevezzük. 6. A lángzót, mely több egymás mellett égő s köralakban elhelyezett lángból áll, feltalálója: Argand Aimé után Argand-lángzónak nevezik. A közel fekvő nyilások következtében a láng körkerek lesz, mivel a láng belsejét is levegővel kell táplálni s a gáz kis keresztmetszetből nagy keresztmetszetbe jutván, a láng állékonyságából sokat veszít, az élénkebb légjárás és a láng állékonyságának biztosítása céljából a lángot üveghengerrel - kürtővel - burkolják. A lángzó testre csavarják az A hüvelyt, melyből két kar (a) ágazik ki, ez a két kar a B hüvelybe torkol, melynek felső végén van a 18-40 lyukkal ellátott lángzó gyürü. Ritkább az, hogy a lyukakat egy hasíték pótolja. A belső légjárást a B hüvely belseje, a külsőt a D kup irányítja. 200 mm. magas C üveg henger a D kuppal összehornyolt kosárban áll. A londoni Sugg a henger belsejébe gombos fejü lángterelőt alkalmaz, és a gázt a lángzó testébe 3 vékony rézcső vezeti. Néha ellátják a lángzó alját kis szellentyüvel, melynek kifelé álló végére kart dugnak, e kar elfordulásakor több-kevesebb gáz jut a lángzóhoz. 100 liter óránkénti gázfogyasztással

normál gyertyafényt ád. Általában az Argand-lángzók 250-310 l. gázt fogyasztanak és 29,6 normál gyertya-fény-erősséget adnak. Egy gyertya fényre 10-12 l. gázt számíthatunk. 7. Sugg kettős Argand-lángzókat is gyárt, ezek két vagy több egymásba illő Argand-lángzókból állanak

gázt fogyaszt óránkint. Ezeket a gázlángzókat a regenerativ lángzók teljesen kiszorították a használatból.

Forrás: Pallas Nagylexikon