Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Gázmótor... ----

Magyar Magyar Német Német
Gázmótor... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Gázmótor

Gázállapotu tüzelőanyagok (világítógáz, generátorgáz, vizgáz, Dowsongáz) elégetéséből keletkező melegnek munkává való átalakítására szolgáló gépek. Már 1791. szabadalmaztatott G.-t Barber János, 1794. Streel Robert, mindkettő Angliában, Lebon pedig 1801. Franciaországban, Braun Sámuel 1823. és 1826. nyert atmoszférikus G.-ra szabadalmat, melyet egy példányban el is készíttetett, eredményt azonban nem ért el vele. Utána Wright 1833. és Barnett 1838. találták fel a G.-okat. Barnett sürített keveréket hoz javaslatba és egy gyujtócsapot ismertetet, melynek alapgondolatát valamennyi későbbi lánggyujtó szerkezetben megtaláljuk. Az első, a gyakorlatban hasznavehető G.-t Lenoir szerkesztette 1860., mely gyorsan terjed, noha nagy méretei miatt drága volt, villamos gyujtó készüléke megbizhatatlanná tette, sok gázt (körülbelül 3 köbmétert óránkint és lóerőnkint) és sok olajat fogyasztott. Lenoir gépe, sürítés nélküli keverékkel dolgozik, melyet a dugattyu löketének közepéig szi be, hol elrobbantva, a lökete második felében direkt adja át a főtengelynek az erőt. A henger elől-hátul zárt és a dugattyu menet-jövet impulzust kap; a gép kettős működésü. Majdnem egyidejüleg Lenoirral, hasonló elvek alapján szerkesztettek a párisi gázgyár vezetője Hugon és Reithmann müncheni órás is G.-okat. Hugon kisebb töltéssel dolgozott, miáltal az égési termékek az atmoszféra nyomás alá expandáltattak és igy a dugattyu visszajövetelekor a külső légnyomással is hasznos munkát végeztetett; azonkivül a hengerbe vizet fecskendezett; valamivel kevesebb gázfogyasztást ért el (21/2 köbm.) mint Lenoir. Sürítés nélküli, keverékekkel dolgozó és a forgattyus tengelyre direkt működő gépeket gyártottak még de Bishop, Hock, Ravel (1878), Bénier és Lamart, Forest, az Economic Motor Cie (1867), Langen és Otto olyan atmoszférikus G.-t kezdtek gyártani, mely Barsanli és Malleucci 1858. szabadalmából ismert elveknek kitünő szerkezeti megvalósítása volt. Ezeknél az álló hengerben mozgó dugattyu beszivta keveréket sürítés nélkül robbantja fel egy lánggyujtó, de a dugattyu felmenetelekor a lendítőkerék tengelyéven nincsen kapcsolva, ugy hogy a felrobbant keverék a nehéz dugattyut szabadon fellövi, ezalatt a hengerben légritkított tér keletkezik. A dugattyu erre a légnyomás és saját sulya következtében visszaesik, mialatt a dugattyu rudjául szolgáló fogas léc a lendítőkerék tengelyét a rajta ülő fogas kerékkel forgásba hozza. Egy sajátságos szerkezetü kapcsoló készülékkel van elérve, hogy a fogaskerék egy irányban szabadon elforoghat a tengelyen, mig a másik irányban a tengelyt magával viszi. Ezeket a gépeket 1/4-től csak 3 lóerőig készítette a speciálisan ezen gépek gyártására berendezett deutzi gépgyár, ennek dacára és ámbár kellemetlen zajjal dolgoztak, a következő 10 év alatt több mint 500 példányban terjedtek el, mit biztos járásuknak és csekély gázfogyasztásuknak (az elsők 1,2, a későbbi szerkezetüek 0,8 köbm. gázt fogyasztottak) köszönhettek. A Langen-Otto gépnek 1872. versenytársa akadt a de Bishop és 1874. A Gilles-féle gépben, mely utóbbi szintén atmoszférikus gép volt, de a deutzi gépek felett megvolt az elsőbbsége, hogy zajtalanul dolgozott. 1878. Otto Ágost ujabb szerkezetü G.-ra lépett fel, mely a gyakorlatban minden tekintetben bevált.

Ezek a G.-ok rövid idő alatt órási tért hódítottak, minden versenytársukat végkép kiszorították és ma már minden G.-t az Otto-féle elvek alapján szerkesztenek. Németországban több mint 70 gyár készít gáz- és petroleum-mótort, a deutzi gázgyár egy maga eddig 40 000 darabon felül gyártott. Otto találmányának lényege, az u. n. négyes szakasz, melyet azonban Beau-de-Roches mnár 1862. ismertetett Inouvelles recherches sur les conditions pratiques de la plus utilisation de la chaleur et en général de la force motrica, Páris 1862), de bizonyos az is, hogy Otto függetlenül találta fel ás méltányos, hogy az az elv annak a nevét viselje, ki olyan páratlanul álló sikerre vezette. Az Otto-gépben végmenő körfolyam a következő: 1. a dugattyu belső, meddőponti állásából kiindulva, gázból és levegőből álló keverékkel szivja tele a hengert, 2. visszamenet a keveréket süríti mindaddig, mig a dugattyu ismét a belső meddőponti állásába jut. A kompresszió fokát a kompresszióférő nagysága szabja meg, 3. a dugattyu belső meddőponti állásában a kompresszióférőbe zárt keverék felrobban és a keletkező nagy feszültségü égéstermékek a dugattyut kifelé nyomva, expandálnak, 4. valamivel a dugattyu meddőponti állása előtt kinyilik, a kiömlő nyilás és a munkát végzett égéstermékek a szabadba ömlenek. A kiömlés mindaddig tart, mig a dugattyu ismét belső meddőponti állásába jut, azután friss gázelegyet sziván fel, uj munkaszakasz kezdődik.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is