Gáznyomásszabályzók

Hogy a gázcsővezetékre szerelt gázlángzók egyenletesen, a gáz nyomásától függetlenül éghessenek, vagy a házi csővezetékbe vagy közvetlenül a lángzó alá szabályzót igtatnak. A házi csővezetékbe igtatott szabályzók több lángzónak szabályozására valók, ezeket regulátoroknak, mig a lángzó alá igtatott szabályzót reometernek nevezik. Elvileg ezek szerkezetében különbség nincsen. Általában nedves, membrános és száraz regulátorokat és reometereket különböztethetünk meg. A csővezetékhez E srófot csavarjuk, a lángzót pedig a B sróforsóra erősítjük. Az A reometer szekrény alján tiszta glicerin van, melyben a d harang lebeg; ennek tetejéből lenyuló ag kar tartja a b kupot, mely a D nyilás szabályozására való. A nyil irányában beömlő gáz a D nyilás és a b kup alkotta résen keresztül a C térbe, innen az o nyiláson át a lángzóhoz jut. Ha nagy a nyomás, emeli a d harangot, szűkül a D nyilás, tehát kevesebb gáz jut a d harang alá; ha pedig csökken a gáz nyomása, leszáll a b kup, növeszti a D nyilást, tehát több gáz jut a d harang alá. A membrános szabályzókban nem harang, hanem rugalmas bőrhártya van, mely a nyomás növekvése agy csökkenése szerint duzzad vagy lapul. A száraz szabályzók között leghasználatosabb a Flürscheim-féle reometer. Ez az összecsavarható a a házból áll, melyben b sárgarézlemez szabadon mozoghat. Ennek közepén vágott köralaku nyilás s csőbe torkollik, ha d-nél beömlő gáz nyomása nagy, a b lemez emelkedik s a cső nyilása közelebb jön az a ház fedeléhez, tehát azon át kevesebb gáz ömölhet ki és megfordítva. Mivel megeshetnék, hogy tulságos erős gáznyomás a b lapot annyire felemeli, hogy a c cső a fedélhez szorul s igy gázt nem ereszt át, a cső alján kis nyilás van, melyen át gáz ömölhet a b lemez fölé. Budapesten az utcai lángzók szabályozására leginkább ezt a szerkezetet használják. A szabályzókat a mozgó részek megterhelése szerint kisebb-nagyobb gáznyomásra állítják be.

Forrás: Pallas Nagylexikon