Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
gáztüzelésű... gas-oven

Magyar Magyar Német Német
Gáztüzelés... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Gáztüzelés

Mivel a gáz sokkal tökéletesebben keveredhetik a levegővel, mint a szilárd szén, a gáztüzelés a szilárd szénnel való tüzelésnél sokkal hasznosabb. Megkülönböztethetünk házi és ipari gáztüzelést. A házi gáztüzelésre a világító gázt használják. Nagy előnye a szilárd tüzelő felett, az, hogy nem kormoz, hamut nem képez, a tüzelő anyag behordása elmarad, szóval tiszta, kényelmes és munkamegtakarítással jár. De olcsóbb is, mint a többi tüzelőanyag, mert ha a gáz m3-re 10 kr., 7 személyből álló család reggelijének, ebédjének, uzsonnájának és vacsorájának elkészítésére naponkint 24 kr. ára gázt kell, holott fára és szénre éppen kétszer annyit adunk ki. A házi gáztüzelésre a nem világító Bunsen-lángzót használják, melynek elve azt, hogy a gázt levegővel keverve égetik el. Legjobb 1 térrész gázhoz 6 térrész levegőt vezetni, ekkor smaragzöld magu lángot kapunk. Ez a legtökéletesebb elégés jele, mert 1 m3 gáz képes 550 hőegységet fejleszteni.

A nagyiparban a drága világítógáz helyett olcsóbb uton fejlesztett gázt használnak. Halmozzuk fel a tüzelőanyagot vastag rétegben és égessük el, akkor a levegő a rostényrudakon fekvő szenet szénsavvá égeti el, ez felszáll és a következő izzó szénrétegen szénoxidgázzá (CO2+C=2CO) változik. Ha a gázfejlesztő készülékek tüzfészeknek is használjuk, félgáz-, ha pedig a gázfejlesztő készülék a tüzfészektől teljesen független, generátorgáztüzelés-nek nevezzük. Hasonló elven alapszik a hazai kohókban használatos Bicheroux-féle gázfejlesztő is. Ezek a gázfejlesztők nem pépesedő kőszénhez alkalmasak.

A generátorok tüzálló téglával bélelt aknás kemencék, melyeknek kőszén-, koksz- és barnaszéntüzelés esetén lépcsős és sik rostélyuk van.

Hogy a kemence munkaterében, a gázok elégésekor fejlődő ki nem használt meleget értékesítsék, Siemens W. a generátorokat regenerátorokkal kötötte össze. A regenerátorok tüzálló téglaráccsal (egymásra éllel állított téglák) kitöltött kamarák, melyeket a kéménybe áramló égéstermékek fölmelegítenek s ha már kellő melegek, rajtuk gázt és levegőt vezetünk keresztül. A levegő fölhevítésére való kamrák férője 1/3-dal nagyobb, mint a gázoké. Mindig két pár kamara kell, hogy mig az egyik pár fülik, a másik pár kamaráin át levegőt, illetve gázt vezessenek.

Elméletileg a generátor-gőztüzelés hasznossági foka 0,86, de mivel a szénoxid keletkezésekor fejlődő meleg jó nagy részét elvesztjük, mert a gáz különösen akkor, ha sok vizgőzt tartalmaz, teljesen lehütendő, a hasznosítás foka 0,7 lesz, tehát a legjobb esetben a tüzelőszer 30%-át elvesztjük. Baj az is, hogy a gázokhoz a tüzet szitó levegő révén sok nitrogén keveredik és lehetetlen megakadályozni a szénsav képződését, a szénnek hidrogéntartalma pedig szénhidrogének alkotását mozdítja elő, melyeknek egy része a lehütéskor mint kátrány válik ki. A mondott okokból a generátor-gáztüzelés nem áll az ideális tüzelés magaslatán, ezért a gáztüzelés megoldását más uton is megkisérlették.

Fontana Félix olasz kémikus volt az, aki a mult század végén a fütés egész uj módjának alapját vetette meg azzal a felfedezésével, hogy az izzó szén a vizgőzt alkotó elemeire bontja és maga szénoxiddá alakulván, a kiváló hidrogénnel együtt nagy melegkapacitásu gázelegyet, az u. n. vizgázt alkotja. (H2O+C=CO+H2). A viz gáz gyártására kell bizonyos szénmennyiség, mely a gázelegybe mint szénoxid megy át, nevezzük ezt gázszénnek, kell bizonyos szénmennyiség a viz elgőzítésére, nevezzük ezt gőzítőszénnek és végül kell bizonyos mennyiségü szén a vizgőz szétbontására, nevezzük ezt fütőszénnek. Helyes tüzelés esetén a gázszén mennyisége 1 s. e., a gőzítő szén mennyisége 0,118 s. e. és a fütőszén mennyisége 0,298 s. e. Tehát az összes szénszükséglet 1 416 s. e. Ebből teljesen kárba vész a gőzitő szén, vagyis 0,118/1,416 = 0,08 = 8%. Abban az esetben, ha a vizgőzt a következő képlet szerint C+2H2O=CO2,+2H2 bontjuk szét, rosszabb eredményt kapunk. A tüzelőveszteség 16%-ra rug. Ezért a vizgáztüzelés hasznosságának egyik alapföltétele, hogy a generátorokban nagy hőmérséklet legyen, mert csak igy vehetjük elejét a szánsav keletkezésének. Azonban ez a baj hamar bekövetkezhetik, mert a befuvott vizgőz gyorsan lehűti az izzó szenet. Igaz, hogy két generátorral dolgoznak, de a váltás pillanatában az egyik generátor már annyire lehülhet, hogy a szén a vizgőz jó nagy részét csak szénsav fejlesztése mellett bonthatja meg. Jobbak a viszonyok akkor, ha az izzószénnel a vizgőzt oxigénium jelenlétében bontjuk szét, más szóval a generátorfütést kombináljuk a vizgázfütéssel oly módon, hogy a szén izzásba jövetele vegyes vizgőzt bocsátunk be. A vegyi bontást az alábbi képlet: 2C+H2O (gőz)+O=2CO+H2 tünteti fel. Ez esetben a tüzelőveszteség 6% lesz, tehát 2%-kal jobb, mint az első esetben. A generátorgáznak és vizgáznak kombinációjából keletkező gázt félvizgáznak nevezhetjük. Ide tartozik az u. n. Wilson- és Dowsongáz is. ez utóbbiban 5/7% szénsav, 22-24% szénoxid és 16-18% hidrogén van. Farbaky és Sóltz folytonosan működő vizgázfejlesztője is kombinált generátor és vizgáz-kemence.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is