Geffcken

Frigyes Henrik, német iró és politikus, szül. Hamburgban 1830 dec. 9., 1854. német követségi attaché lett Párisban, majd (1856) Hamburg város követe Berlinben. 1866. mint Hamburg és Bréma követe Berlinben. 1866. mint Hamburg és Bréma követe Londonba ment. 1872. az ujonnan megnyitott strassburgi egyetemhez nevezték ki a politika és államtudományok tanárának, mely állásról egészségügyi okokból 1882. leköszönt. Midőn G. III. Frigyes császár halála után annak naplójából 1888. a Deutsche Rundschauban töredéket közlött, az államügyész Bismarck sürgetésére hazaárulás fejében pört indított ellene. Három havi fogság után azonban a lipcsei birodalmi főtörvényszék 1889 jan. 4. ártatlannak nyilvánította és azonnal szabadlábra helyezte. G. ekkor egy időre Svájcba tett át lakhelyét. G. ekkor egy időre Svájcba tette át lakhelyét és csak Bismarck bukása után tért vissza Németországba. Jelenleg többnyire Angliában és Olaszországban él. Névtelenül megjelent művei: Der Stattsstreich von 1851 (1870); Die Verfassung des deutschen Bundesstaates (2 kiad. 1870); L"impasse orientale (1871) és Die Reform der preuss. Verfassung (1870). Saját neve alatt jelent meg: Die Alabamafrage (1872); Staat und Kirche in ihrem Verhältniss geschichtlich entwickelt (2 kiad., angolul is megjelent 1877. 2 köt.); Zur Gesch. des orientalischen Krieges 1853-56 (1881); La question du Danube (1883, ezt az osztrák-magyar monárkia és románia közt felmerült, az Al-Dunán való hajózás szabadságát illető vita alkalmával irta); Politische Federzeichnungen (2 kiad., 1888); Léon XIII. devant l"allemagne (Páris 1892). G. dolgozta át Martens I. Guide diplomatique c. művének 5. kiadását (2 rész 1866) és Heffter, Europäisches Völkerrecht c. munkájának 8. kiadását (1888). Legujabb dolgozatai: Frankreich, Russland u. der Greibund (1893) és Die Lage in Frankreich (Deutsche Revue 1894).

Forrás: Pallas Nagylexikon