Gégevizenyő
(oedema laryngis, hibásan oedema glottidis), a gége
képleteinek savós beszüremkedése, mely nagyobb kiterjedésű lehet vagy pedig a
gégének csak egyes részleteire szorítkozhatik. Rendesen a gégében székelő
különböző kóros folyamatok egyik tünete v. következménye szokott lenni. Igy
nagymérvü hurutok, fekélyesedések kiséretében, továbbá fültőmirigylob, diffuzus
nyaki kötőszövetlob, pajzsmirigylob következtében léphet fel. A kórismét
egyedül a gégetüköri vizsgálat biztosítja. A G. igen gyorsan terjedhet és ebben
rejlik a bajnak veszélyessége, mert fokozódása közben a gégerést szükíti és
nehéz légzést, sőt fulladozást idézhet elő. Ha e G. folyamatnak kiséretében
jelentkezett, ugy lobellenes eljárás (jéglabdacsok nyeletése nyaknak piócázása
stb.) vannak javalva, máskülönben mindenkor az alapbántalom gyógyítandó. ha
fulladási halál bekövetkeztétől kell félni, ugy a légcsőnek megnyitása minál
előbb eszközlendő.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|