Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Geiger... ----

Magyar Magyar Német Német
Geiger... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Geiger

1. Ábrahám, zsidó teologus és iró, a modern zsidó reformtörekvések egyik legkiválóbb képviselője, szül. majnai Frankfurtban 1810 máj. 24., megh. Berlinben 1874 okt. 23. Tanulmányait a Heidelbergai és bonni egyetemeken végezte, hol bölcsészettel és keleti nyelvészettel foglalkozott. 1832. rabbi lett Wiesbadenben, 1835. megindította a «Zeitschrift f. jüd Theologie» cimü tudományos folyóiratot (1-6. köt. majn. Frankf., Stuttgart, Grünberg és Lipcse 1835-1847); 1838. Boroszlóba ment, mint az ottani zsidó hitközség második, haladópárti rabbija, 1863. szintén mint rabbi szülővárosába, majnai Frankfurtba, s onnét 1870. Berlinbe, hol élte fogytáig s egyidejüleg mint a «Hochschula für d. Wissenschaft d. Judenthums» hirneves tanára is működött. Több, teologiai álláspontját védelmező polemiai iraton kivül, számos irodalomtörténeti s nyelvészeti monográfiát és zsinagógai beszédet tett közzé. Nagyobb, több tekintetben úttörő munkái: Urschrift u. Uebersetzungen d. Bibel in ihrer Abhängigkeit von der Entwickelung des Judenthums (Boroszló 1857); Sadduzäer u. Pharisäer (u. o. 1863) és Das judenthum u. siene Geschichte (u. o. 1864-71, 3 költ.). Azonkivül szorgalmas és kiváló munkatársa volt a «Zeitschrift d. Deutschen Morgenländischen Gesellshaft»-nak és 1862 óta kiadója s majdnem egyetlen cikkirója a «Jüdische Zeitschrift f. Wissensch. u. Leben»-nek (Boroszló 1862-74, 11 évf.). Hátrahagyott munkáit fia, G. Lajos adta ki 5 kötetben (Berlin 1875-8); az utolsó kötetben G. élete és levelezése. L. Schreiber E., Abraham G. als Reformator d. Judentums (Löbau 1880).

2. G. János, osztrák festő és rajzoló, született Bécsben 1805., megh. u. o. 1880. Eleinte szobrász akart lenni, de csakhamar egészen a festészetre és rajzolásra adta magát. Képeket készített Ziegler Vaterländische Immortellen c. művéhez (1841); 1850. Ferdinánd Miksa főherceget elkisérte keleti utjára, 1853. a bécsi akadémia tanára lett. Kiváló csataképei: A lützeni csata és Tirolik harca Hofer András vezérlete alatt. G. rajzolta az első magyar történeti illusztrációkat. Jókai: Magyarok Története az ő rajzolataival van illusztrálva.

3. G. Károly József, osztrák festő, szül. Bécsben 1822. Az akadémia és Führich tanítványa, sok történeti, allegoriai és vallásos tárgyu képet festett. Ilyenek: a fogadalmi oltárkép a bécsi szt. István templomban, a bécsi tőzsdének és Kinszky-féle palotának festményei, a Carl-szinház függönye, stb.

4. G. Miklós, német szobrász, szül. Lauingenben 1849 dec. 6. Münchengen Knabl tanítványa volt, majd Berlinbe ment, hol a Tiele-Winckler palota számára kitünő díszítő munkákat készített. Olaszországi utja után Münchenben, 1884. pedig ismét Berlinben telepedett le és a fetészettel is foglalkozik. Utolsó szobrászati műveinek is többé-kevésbbé festői jellegük van.

5. G. Lajos, német kultur- és irodalomtörténész, G. Ábrahám fia, szül. Boroszlóban 1848 jun. b. Történelmi és irodalmi tanulmányait Heidelbergában, Göttingában és Bonnban végezte, később Párisban tanult, 1870 óta Berlinben él, hol 1873. egyetemi magántanár, majd pedig 1889. rendkivüli tanár lett. Művei: Das Studium der hebräischen Sprache in Deutschland vom Ende des 15. bis zur Mitte des 16. Jahrhunderts (Bresl. 1870); Nikolaus Ellenbog, ein Humanist u. Theolog des 16. Jahrhunderts (Bécs 1870); Johann Reuclin, sein Leben u. seine Werke (Lipcse 1871); Geschichte der Juden in Berlin (Berlin 2 köt., 1871); Petrarca (Lipcse 1874); Deutsche Satiriker des 16. Jahrhunderts (Berlin 1878); Renaissance und Humanismus in Italien u. Deutschland (1881); Firlifimini u. andre Kuriosa (1885). Kiadta ezenkivül Reuchlin János Briefwechsel-jét (Stuttgart 1876); a Goethe-Jahrbuch kiadója, a Vierteljahrsschrift für Kultur und Litteratur der Renaissance és a Zeitschrift für die Geschichte der Juden in Deutschland szerkesztője.

6. G. Lázár, német nyelvész és filozofus, szül. Majnai Frankfurtban 1829 máj. 21., megh. u. o. 1870 aug. 29. Bonnban, Heidelbergában, Würzburgban filologiát és keleti nyelveket tanult, 1862 óta haláláig a frankfurti izraelita reáliskolában német és héber nyelvet és földrajzt tanított. Legfőbb érdemét a nyelv fogalmainak törvényeire és e fogalmaknak az észhez való viszonyára vonatkozó szellemes buvárlatai teszik. Főművei: Ursprung u. Entwickelung der menschlichen sprache und Vernunft (Stuttgart (u. o. 1869); Zur Entwickelungsgeschichte der Menschheit (u. o. 1871); Ueber deutsche Schriftsprache und Grammatik (Frankfurt 1870) stb., melyeket G. halála után fivére, Geiger Alfréd adott ki. V. ö. Peschier, L. G., sein Leben und Denken (frankfurt 1871); Rosenthal, Lazarus G. (Stuttgart 1883).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is