Geiserich
másrészt Genserich, vandal király, Godegisel törvénytelen
fia. 427. lépett a trónra. Két évvel később (a monda szerint) Bonifacius
afrikai helytartó hivására átkelt a vandalokkal Spanyolországból É.-Afrikába,
hol Bonifaciustól nem csak Mauretaniát és Numidiát, hanem Karthagó környékét is
elragadta. 439. végre magát Karthago városát is elvette a rómaiaktól és
fővárosává tette. Már eközben is rettenetes kegyetlenséggel bánt el a római
gyarmatosokkal, nemsokára azonban kalózhajókat küldött Szicilia s Korzika
szigetek, valamint Itália ellen, melynek partjait tüzzel-vassal pusztította.
455. személyesen indult Rómába, ahová őt (állítólag) Eudoxia császárné (III.
Valentinian özvegye) hivta férjének gyilkosa, Maxentius ellen, ki őt arra
kényszerítette, hogy nejévé legyen. I. Leó pápa elébe ment a vandal királynak,
hogy a város nevében kegyelemre birja. G. meg is igérte, hogy a lakosság életét
és a templomokat nem fogja bántani, azonban az örök várost jun. 12-től jul.
6-ikáig rettenetesen kifosztatta és kiraboltatta. G. Eudoxia császárnét és
leányait is magával vitte Karthagóba, ahol az egyik leányt6 fiának
(Hunerichnek) adta feleségül. Azután megsarcolta a Földközi-tenger keleti
partvidékeit. 468. legyőzte és felégette Leó örmény hajóhadát, és Egyiptomot
meg Kis-Ázsiát is kirabolta. Sziciliát 476-ban évi dij fejében Odovakarnak
engedte át. Kortársai ő benne is Isten ostorát látták és szinte fellélegeztek,
midőn 477. januárban a halál elragadta. L. még Vandálok.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|