Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Geissler-fé... ----

Magyar Magyar Német Német
Geissler-fé... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Geissler-féle csövek

Feltalálójuk, Geissler bonni mekánikusnak nevéről elnevezett oly zárt üvegcsövek, melyek valamely gázt igen ritkított állapotban tartalmaznak s végeiken egy-egy beforrasztott platina- v. aluminiumdróttal vannak ellátva, hogy az elektromos áramot vezető drótokkal összekapcsolhatók legyenek.

E csöveket a legkülönbözőbb alakban állítják elő. Ha az ilyen csövön a Holtz-féle gépnek v. Ruhmkroff-féle induktornak szikraáramát keresztülbocsátjuk, a gáz természete és ritkítási foka szerint változó, igen szép fénytüneményeket láthatni. A negativ sarkot képező drótnál sötétkék v. ibolyaszinü tért látni, mig a pozitiv sarkot képező dróttól fényáram özönlik át az egész csövön, mely réteges tagoltságot mutat. A pozitiv sarktól kiáramló fény szine első sorban a ritkított gáz természetétől függ. P. levegő- vagy nitrogéntartalmu csőben a fény piros; higanygőzt tartalmazó csőben szürkésfehér.

A szinezés azonban függ még a cső tágasságától és az áthaladó áram erejétől is. Ritkított hidrogén p. a cső szük részében élénk biborvörös mig a tágabb részben kékeszöldes. ha ezen esetben gyönge áramot használunk, a piros szin a narancséhoz közeledik. A Geissler-féle csöveket sokszor elektromos motorral tengely körül forgatják, miközben a motort hajtó áram a csövön is keresztülmegy. Fluoreszkáló cső ilyenkor szép világító csillag gyanánt tünik fel, melyet Gassiot-féle csillagnak neveznek. A G.-en áthaladó pozitiv áram mágnesnek v. más áramnak közelítésekor ugy viselkedik, mint valamely mozgékony áram, amennyiben a mágnes helyzetéből kitéríti s ily módon forgó mozgásra is kényszerítheti. Tojásdad üvegedénybe, melyben erősen megritkított levegő van, üveghengerrel körülvett vasrud (E) nyulik be. Az egyik paltinadrót (a) a tojásdad edény tetején van, a másik (b) oldalt nyulik be és gyürüalakulag körülveszi a vasrudat.

A fényáram a rudat párhuzamosan veszi körül. Ha az edényt egy elektromágnes (M) sarkára állítjuk, a vasrud mágnessé lesz és a fényáram ugy forog körülötte, mint ahogy forogna valamely drótkör, ha az forgathatólag van felfüggesztve. ha az áram iránya megváltozik, a fényáram forgási iránya ellenkező lesz. Az áram irányát az áramváltoztatóval (K) lehet szabályozni. A G. fényárama összefüggőnek látszik, de tényleg egymást gyorsan követő elektromos kisütésekből áll, melyeket szemünk nem képes különválasztani. Bármilyen legyen szine, mindig gazdag azon ultra-ibolya sugarakban, melyek a fluoreszkálást képesek előidézni. Az ilyenre képes anyagokat tényleg sokszor használják a G.-hez és ezek által a fénytünemények meglepően szépekké tehetők. Ha a levegőt valamely csőben még erősebben ritkítják, mint amennyire a G.-ben szokás, a negativ sarkon levő kékes fény, valamint azon sötét köz, mely a cső ezen részét a pozitiv fényáramtól elválasztja, mindig tovább terjed, mig a pozitiv fény hátrább huzódik s végre egészen eltünik. a sötét köz igen szépen látható a Crookes-féle készüléken. A cső közepén köralaku aluminiumlemez van mint negativ sark, a végeken beforrasztott drótok vannak, melyek a szikrainduktor pozitiv sarkával köttetnek össze. A köralaku lemeztől, mely kékes fénnyel van körülvéve, mindkét vég felé körülbelül 3 cm.-nyire látható a sötét köz, a pozitiv fény éles határvonaláig. Mig a közönséges G.-ben a pozitiv fényáram a cső minden görbületeit követi, a negativ sark felé az összeköttetést ugy létesíti, mint valami mozgékony vezető, addig az oly csövekben, melyekben a ritkítás oly nagyfoku, hogy a rendes légsürüség egymilliomodrészét teszi, a negativ fény csak egyenes vonalakban terjed tova, melyek a negativ elektród felületéről derékszög alatt indulnak ki, bármily helyzeti is a pozitiv sark.

E körülményt Hittorf készülék igazolta. Az (a) és (b) platinadrótok kis üvegcsövekbe vannak beforrasztva, ugy hogy ezeknek csak simára csiszolt végeik szabadok. A (b) drót vége az (a) drótétól el van fordítva. Ha (b) negativ, (a) pozitiv sarkul szolgál, a (b) drótból kiáramló fény a bc uton halad s igy a pozitiv sarktól és az ab részben levő pozitiv fénytől távozik. ha ellenben (a) negativ és (b) pozitiv, az innen kiáramló fénnyaláb meggörbül és (a) felé tart, mig az innen kiinduló negativ fény egyenes irányban halad (c)-ig. Crookes a következő berendezést alkalmazta ugyanezen körülmény feltüntetésére. Egy V. alaki csőbe három drót van beforrasztva (a, b, c), melyek mindegyike kis köralaku bádoglemezkét tart a végén. Ha (a) az indukciós készülék negativ, (b) a pozitiv sarkával van összekötve, a negativ fénnyaláb csak (c)-ig terjed; ha (a) a pozitiv sarkkal van összekötve, (c) a negativval, az innen kiáramló vény csupán (b)-ig terjed. Ugy látszik tehát, hogy az igen megritkított levegő nagy erővel taszíttatik a negativ sarktól és egyenes vonalban halad, mint a fénysugár. Éppen ezért nevezte el Crookes a legnagyobb mértékben ritkított anyagot sugárzó anyagnak.

Ahol a negativ fényáram az edény üvegfalát találja, ez élénken fluoreszkál. A türingiai üveg almazöld fényben ragyog, az uránüveg sötétebb zöld, az angol üveg kék fényben. Más anyagokat is lehet fluoreszkálásra birni.

A rubin ily körülmények közt piros szinben fénylik, a gyémánt bizonyos fajtái zöld szinben, fenakit kék, pektolit kénsárga szinben stb.

Ha a csészelaku (a) elektródot a negativ sarkkal kötik össze, a (b), (c), (d) elektródot egymásután a pozitiv sarkkal, az első edényben a felhasznált pozitiv sarktól piros fényáram terjed a negativ sarkig, mig ezen a kék világító fényburok látható. A másik edényben a pozitiv fényáramból semmi sem látszik; a csészealaku negativ elektródtól azonban egyenes vonalu fénysugarak indulnak ki, melyek egymást egy pontban keresztezik, azontul ismét széjjelmennek és az edény üvegfalára esvén, zöld fluoreszkáló foltot idéznek elő, mely érintve forrónak tünik föl. A negativ fénysugarak utja mindig ugyanaz, bármelyik pozitiv elektród használtatott is fel. A negativ fénysugarakat utjokban eső átlátszatlan test föltartóztatja s igy árnyék keletkezik.

A pozitiv sarkul szolgáló dróttal aluminiumból való kereszt van fémileg összekötve (b); mivel az (a) negativ elektródtól csupán azon fénysugarakat érhetnek az üvegfalig, melyek a keresztet kikerülik, a zöldben fluoreszkáló üvegfalon a keresztnek sötét árnyéka (d) jelenik meg. Ha aztán a vizszintes drót körül forgatható keresztet az üvegedény gyengéd meglökése által függélyes helyzetéből vizszintes helyzetbe hozzuk, a negativ sugarak akadálytalanul érhetik az üvegedény falát és az előbb sötét kereszt világosnak fog feltünni sötétebb alapon. Ennek oka az, hogy az üvegfal azon helyeken, hol előbb a sugarak érték, megmelegedett s igy részben elvesztette fluoreszkáló képességét, mig az előbb árnyékban levő rész teljes képességgel bir a fluoreszkálásra. Hogy a negativ sarktól kiáramló fénnyaláb eltaszított részecskékből áll, melyek energiájuk következtében lökést adhatnak utjokba eső testeknek, ezt Crookes a sugárzó anyag mekanikai hatásaival igazolta.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is