Gejzir

az olyan időszakos melegforrás, mely vizét magas sugarakban löveli fölfelé. A G. (geysir) név a legrégebben ismert G. nevü izlandi forrástól van, mely nevet a tüneményre általánosították. a földön mindenfelé vannak G.-ek, de leginkább három területen ismeretesek és ezek a legnevezetesebbek is. Az izlandi Haukadal-terület, az uj-zélandi Taupo-terület és az észak-amerikai Yellowstone National Park (Rocky Mountains hegység Wyomind, Montana és Idaho territoriumok összeszögelésénél). Legnagyobb kiterjedésü az izlandi, mely 230  mérf., az uj-zélandi 115, a Yellowstone National Park pedig 160  mérf. A 3 terület G.-jei között a vizoszlop magasságára nézve kevés az eltérés, legmagasabbra lövelik vizüket a Yellowstone Park G.-jei. A viz felszökése a G.-ekben nagyon külkönböző időszakokban következik be. Vannak, amelyek nehány percnyi, melyek nehány órai, nehány napi, nehány heti, sőt nehány hónapi időközökben is szöknek fel, de egyazon G. felszökési időköze sem mindig állandó, sőt szökő ereje is változik az évszakok szerint, amint hogy általában némelyek müködése sok véletlenségnek van alávetve. A viz felszökése, erupciója föld alatti dörgéssel kezdődik, aztán a viz a medence tetejéig emelkedik, forr és bugyog, mig végre a hatalmas vizoszlop gőzfelhőkbe burkolva nyilsebesen szökik fel. A tünemény nehány percig tart. A G. felszökését sokféleképen magyarázzák. Legáltalánosabban elfogadott és legvalószinübb is Bunsennek még 1847-ből datáló G.-elmélete (Pogg. Ann 1847). E szerint a viz a G. csatornájának legmélyebb részén a felette levő vizoszlop nyomása alatt 100 fokon tul hevül, a nyilás táján pedig jelentékenyen lehül. Amint a csatorna legnagyobb mélységében levő viz hőfokának folytonos emelkedése a mindinkább ujból meg ujból oda áramló tulhevített vizgőz következtében a nyomás magasságának megfelelő forráspontot érte el, gőzzé változik. A gőztömeg lent a mélységben a fölötte levő viztömeget nagy erővel veti föl a levegőben, ahonnan lehülve esik megint vissza a G. csatornájába. A mélyebb vizrétegek fokozatos tulhevülése ujból kezdődik, mig a fejlődő gőztömeg a fölötte levő vizoszlopot megint fölemeli és a csatornából kiveti. E tünemény időközökben ismétlődve, adja a G. erupcióját. Müller freibergi tanár egy készüléket is talált fel a G. kitöréseinek utánzására, mely egy 13 cm. széles és 1 m. magas, alul zárt, fölül öblös medencével ellátott pléhcsőből áll, melyet tele töltenek vizzel s alul és középen erősen felhevítenek, mire önként gőzkitörések állanak elő, melyek időnkint ismétlődnek. V. Ö. Vinutze, Ueber die Bedingungen der Geysirs (Nacht. d. k. Ak. v. Göttingen 1880).

Forrás: Pallas Nagylexikon