Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Gelderland... ----

Magyar Magyar Német Német
Gelderland... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Gelderland

(Geldern), a Németalföldnek egyik tartománya É.-Brabant, a Zuider-tó, Utrecht, D.-Holland, Overyssel németalföldi tartományok és Poroszország közt, 5082 km2 területtel, (1892) 520 210 lak. (1 km2-re 102). A mélyen fekvő, sik tartományt gyakrabban pusztítják áradások, minő volt az 1825-iki. A Betuwe nevü sziget a Lek és Vaal között az egyedüli jó termőföld. A tartomány É-i részében van a Beluwe, a Rajna, Yssel és Zuider-tó között; itt a futóhomok az uralkodó; nagy részei egészen terméketlenek; a lakosságnak azonban sikerült szivós kitartással már jó darabot termékeny földdé tenni. Az Arnhem körüli vidék dombos, amiért hollandi Svájcnak is hivják. Az említett folyókon kivül még az Eem, Linge, Berkel, Grift és Schipbeek öntözik. Az egész tartománynak 24%-a szántóföld, 26%-a rét és legelő, 14,5%-a erdő és 24%-a puszta. A főtermékek: olajos növények, komló, dohány és gyümölcs. Az állatállomány jelentékeny, különösen a lovait külföldön is keresik. Az ipar már nem oly fontos; főképen téglaégetéssel, papir-, bőr-, sörgyártással foglalkozik. A tranzito-kereskedelem élénk. A tartomány 4 járásra oszlik, ezek: Arnhem, Nimwegen, Zütphen és Tiel. A főváros: Arnhem. G. legrégibb története tele van ellenmondásokkal;annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy magvát a középkorban Gelre nevet viselő, a Maas és Niers között fekvő és későbben Felső-Geldernnek nevezett rész alkotta. Ennek a résznek, amely még Zütphennel is bővült, az első grófja Henrik volt, aki e cimet 1130. vette föl és a régebben külön grófságot alkotó Betuvát is birtokaihoz csatolta. Nagy jelentőségű volt a grófságra nézve III. vagy Sánta Ottó kormánya (1229-1271), aki megszerezte Nimwegent, a Fieli- és Bommeli-waardnak nagy részét és más kisebb birtokokat. Az ő unokája, Reinhold, Bajor Lajostól megkapta 1339 márc. 19. a hercegi cimet. A hercegi család férfiága 1371. Eduárdban kihalt és birtokára két nő örökös tartott igényt. nyolc évi versengés után végre Vilmos, Jülich birtokosa és G.-i Mária fia lett a győztes. De már 1423. ennek a férfiága is kihalt. Az örökös Vilmos nővérének fia, Egmondi Arnold lett, aki azonban tartozott Jüdlichet Berg hercegeinek visszaadni. Arnold 1472-ben fiának, Adolfnak kitagadásával G.-ot Bátor Károlynak adta el; is került ez azután, bár hosszasabb küzdelmek árán V. Károly császár birtokába. Ezóta G. egyike volt a németalföldi tartományoknak; négy részre volt fölosztva: Roermond, Nimwegen, Zütphen és Arnhem. Ezek közül az első Felső-Geldernek is nevezték. A németalföldi szabadságharcban csak ez utóbbi maradt hü a spanyolokhoz, mig a többi három, vagyis Alsó-Geldern a spanyoloktól elpártolt és 1579. az utrechti unióhoz csatlakozott. A spanyol örökösödési háboruban I. Frigyes porosz király, mint Jülich-Cleve örököse, igényt támasztott Felső-Geldernre; annak egy részét 1703. hadaival megszállotta és az utrechti békében azután meg is kapta; mig a többi rész Ausztriának jutott. Az 1795., 1797. és 1801-ki békekötések G.-ot franciaország birtokában juttatták. Napoleon 1810. Yssel-Supérieur név alatt külön départemantné alakította. A 1815-iki bécsi kongresszus azután Poroszország és az ujonnan alkotott németalföldi királyság között megosztotta. A Poroszországnak jutott rész; Düsseldorf-kerület egyik darabja. V. ö. Spaen, Hist. van G. (2 köt.) és u. a., Oordelkundige Inleiding tot de Hist. van G. (2. köt.); Nyoff, Gedenwaardigheden uit de Geschiedenes van G. (1830).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is