Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Geleji... ----

Magyar Magyar Német Német
Geleji... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Geleji

Katona István, református püspök, szül. Gelejen, Eger közelében 1589., megh. Gyulafehérvárott 1649 dec. Két éves korában elrabolták kóborló tatárok, akiknél anyja egy hónap mulva találta meg s ugy váltotta ki. tanult Szántón, Göncön, Sátoraljaujhelyen és Sárospatakon. Azután Beregszászon iskolaigazgató lett, 1615 nov. 6-tól pedig a heidelbergai egyetem hallgatója volt. Innen hazatérvén, a gyulafehérvári iskola igazgatását vette át. 1619 tavaszán ujra Heidelbergába küldte Bethlen Gábor fejedelem és pedig mint öccsének, Bethlen Istvánnak a nevelőját. Már 1620 szept. hazaindult innen Geleji s 1621. a fejedelemnek udvari papja lett és az maradt a Rákóczi Györgyök korában is, közben 1633. egyuttal esperessé és püspökké is megválasztván. Püspöki működése korszakalkotó volt, amennyiben a ref. egyháznak a többi felekezetekkel szemben való kiváló állása az ő idejében szilárdult meg. Az egyházkerület vagyonát oly sikeresen gyarapította, hogy haláláig 74 000 tallérral emelkedett. Nagy buzgósággal és sok sikerrel harcolt az unitáriusok és szombatosok ellen. A dézsi komplanáció az ő püspöksége alatt jött létre. Erősen küzdött a puritán, sőt a presbiteri irányu mozgalmak ellenében is, melyeknek elnyomására ugy irodalmi téren, mint a szatmárnémeti nemzeti zsinaton hathatósa működött. Ennek a zsinatnak a megbizásából készíté a róla nevezett Geleji-kánonokat, melyek azóta a tiszántuli és erdélyi, majd a dunamelléki reformátusoknál állandóan érvényben voltak egészen a debreceni zsinatig, sőt a legujabb egyházi törvényekbe is nem egy intézkedésöket átvették. Az Öreg graduál, mely I. Rákóczi György költségén 1636. jelent meg, első sorban szintén neki köszönheti kinyomatását, amennyiben nemcsak munkábavétele történt az ő buzdítására, hanem annak elkészítésében is kezdettől fogva részt vett, sőt egy részét a Keserü Dajka János halála után éppen egymaga dolgozta ki. Általában véve nagyszabásu, becses irói munkálkodást folytatott. Művei, melyek nemcsak teologiai, hanem részben nyelvészeti tekintetben is különös fontossággal birnak, a már említetteken kivül a következők: Latin halotti beszédek (egyiknek fele magyar nyelvü) Bethlen Gáborné Károlyi Zsuzsánna felett. Az exequiarum Caeremonialium...... libelli dou II-ik részében (Gyulafehérvár, 1624); Praeconium evangelicum (u. o. 1638); Praeconii evangelici tomus secundus (u. o. 1640); Titkok titka (u. o. 1645); Váltság titka (Várad 1645); A váltság titkának második volumenje (u. o. 1647); A váltság titkának harmadik volumenje (u. o. 1649). Nevezetes az a 12 levélnyi Magyar Grammatikája, melyet G. a Titkok titka után függesztett. Nem rendszeres grammatika, hanem egyes gyakorlati esetekből, nyelvbeli és irásbeli hibákból kiinduló s olykor elvi eredményekre vezető megfigyelések gyüjteménye, minden szoros rendszer nélkül 66 tételben. Legfontosabb e grammatikában a helyesirás etimologiai elvének felállítása, amivel megindította a magyar etimologizálást; továbbá az a nyelvujítási tétel, hogy meglevő képzések és összetételek analogiájára uj és szokatlan szókat is alkothatunk. Egy csoport műszót maga is alkot és műveiben széltében használ is. V. ö. Beöthy, Képes irodalomtört.; Imre S., Geleji Katona István, főleg mint nyelvész, stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is