Katona István, református püspök, szül. Gelejen, Eger
közelében 1589., megh. Gyulafehérvárott 1649 dec. Két éves korában elrabolták
kóborló tatárok, akiknél anyja egy hónap mulva találta meg s ugy váltotta ki.
tanult Szántón, Göncön, Sátoraljaujhelyen és Sárospatakon. Azután Beregszászon
iskolaigazgató lett, 1615 nov. 6-tól pedig a heidelbergai egyetem hallgatója
volt. Innen hazatérvén, a gyulafehérvári iskola igazgatását vette át. 1619
tavaszán ujra Heidelbergába küldte Bethlen Gábor fejedelem és pedig mint
öccsének, Bethlen Istvánnak a nevelőját. Már 1620 szept. hazaindult innen
Geleji s 1621. a fejedelemnek udvari papja lett és az maradt a Rákóczi Györgyök
korában is, közben 1633. egyuttal esperessé és püspökké is megválasztván.
Püspöki működése korszakalkotó volt, amennyiben a ref. egyháznak a többi
felekezetekkel szemben való kiváló állása az ő idejében szilárdult meg. Az
egyházkerület vagyonát oly sikeresen gyarapította, hogy haláláig 74 000
tallérral emelkedett. Nagy buzgósággal és sok sikerrel harcolt az unitáriusok
és szombatosok ellen. A dézsi komplanáció az ő püspöksége alatt jött létre.
Erősen küzdött a puritán, sőt a presbiteri irányu mozgalmak ellenében is,
melyeknek elnyomására ugy irodalmi téren, mint a szatmárnémeti nemzeti zsinaton
hathatósa működött. Ennek a zsinatnak a megbizásából készíté a róla nevezett
Geleji-kánonokat, melyek azóta a tiszántuli és erdélyi, majd a dunamelléki
reformátusoknál állandóan érvényben voltak egészen a debreceni zsinatig, sőt a
legujabb egyházi törvényekbe is nem egy intézkedésöket átvették. Az Öreg
graduál, mely I. Rákóczi György költségén 1636. jelent meg, első sorban szintén
neki köszönheti kinyomatását, amennyiben nemcsak munkábavétele történt az ő
buzdítására, hanem annak elkészítésében is kezdettől fogva részt vett, sőt egy
részét a Keserü Dajka János halála után éppen egymaga dolgozta ki. Általában
véve nagyszabásu, becses irói munkálkodást folytatott. Művei, melyek nemcsak
teologiai, hanem részben nyelvészeti tekintetben is különös fontossággal birnak,
a már említetteken kivül a következők: Latin halotti beszédek (egyiknek fele
magyar nyelvü) Bethlen Gáborné Károlyi Zsuzsánna felett. Az exequiarum
Caeremonialium...... libelli dou II-ik részében (Gyulafehérvár, 1624);
Praeconium evangelicum (u. o. 1638); Praeconii evangelici tomus secundus (u. o.
1640); Titkok titka (u. o. 1645); Váltság titka (Várad 1645); A váltság
titkának második volumenje (u. o. 1647); A váltság titkának harmadik volumenje
(u. o. 1649). Nevezetes az a 12 levélnyi Magyar Grammatikája, melyet G. a
Titkok titka után függesztett. Nem rendszeres grammatika, hanem egyes
gyakorlati esetekből, nyelvbeli és irásbeli hibákból kiinduló s olykor elvi
eredményekre vezető megfigyelések gyüjteménye, minden szoros rendszer nélkül 66
tételben. Legfontosabb e grammatikában a helyesirás etimologiai elvének
felállítása, amivel megindította a magyar etimologizálást; továbbá az a
nyelvujítási tétel, hogy meglevő képzések és összetételek analogiájára uj és
szokatlan szókat is alkothatunk. Egy csoport műszót maga is alkot és műveiben
széltében használ is. V. ö. Beöthy, Képes irodalomtört.; Imre S., Geleji Katona
István, főleg mint nyelvész, stb.
Forrás: Pallas Nagylexikon