Gellérthegy

(németül Blocksberg), Budapesten a Duna jobb partján emelkedő 224 m. magas hegy, mely bizarr dolomitsziláival, szép ligeteivel, a főváros panorámájának festői hátterét képezi. Mai nevét Szt. Gellért püspökről kapta, kit 1046. állítólag innen taszítottak le pogány magyarok a Dunába. Azóta folyton mai nevét viseli s tetején egész a török korig egy kis kápolna állott Szt. Gellért emlékére. Midőn az egyetemet Nagy-Szombatból ismét visszahelyezték Budára, az egyetemmel kapcsolatos csillagvizsgáló intézet számára a G.-t szemelték ki, de csak 1813. József nádor közbenjárására kezdtek a G.-i kéttornyu csillagvizsgáló építéséhez, mely 1815 okt. 15. avattatott fel s mely mai pénz szerint 84 000 frtba került. A csillagvizsgáló intézet egész 1849-ig folytatta tudományos kutatásait s európai hirre tett szert gazdag felszerelésével. 1849 máj. 4. azonban a magyar hadak ágyukkal foglalták el a G.-t s megkezdték a vár lövetését, honnan záporként hullott viszonzásul a bomba a csillaggáló épületeire, melyekből Montedegói Albert F. segédcsillagász már előbb lehordatta a becsesebb műszereket a Rudas-fürdőbe. A szabadságharc leverése után az osztrák kormány erődöt (az u. n. citadellát) emelt a G.-en, a csillagvizsgáló felállítását benne azonban többé nem engedte meg s a felszereléseket azóta az egyetemen vannak elhelyezve. A citadella megváltása s lebontása a közel jövőnek van fentartva. Ezzel együtt fog járnia a G.-nek diszes nyaraló- és mulatóhellyé való átalakítása, amire nézve különben határozott tervek még nem léteznek. A G. déli részén különben már most is számos diszes nyaraló van, mig a Duna felé néző részét a főváros szép sikerrel beerdősítette.

Forrás: Pallas Nagylexikon