Gelon
Deinomenes fia, Hippokrates tirannus lovasvezére, ennek
halála (491) után megszerezte magának Gelában az uralmat. Az arisztokraták
(gamorok) érdekében, kiket Szirakuzából kiüztek, hadat viselt, visszavezette
őket, Szirakuzát elfoglalta s 485. ide tette székhelyét, mig Gelát öccsének,
Hieronnak adta. Tekintélye, hatalma a görögökhöz is eljutott s ezek Xerxes
ellen (481-480) tőle kértek segélyt. A karthagóiak 480. Hamilkar alatt betörtek
a szigetre, de Gelon Theron szövetségében Himeránál szárazon és vizen leverte
őket. Uralmát lassanként az egész Sziciliára kiterjeszté mely alatta békés
fejlődésnek örvendezett. Valószinüleg 478 őszén halt meg. Halála után mint
félistent tisztelték. Uralma öccsére, Hieronra szállt. V. ö. Lübbert, Syracus
zur zeit Gelon und Hieron (Kiel 1875).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|