Gemma
Általában a. m. drágakő, pecsétgyürü, különösen pedig olyan drágakő, melynek lapjából valamely alak domboruan vagy homoruan van kivésve, v. helyesebben kiköszörülve. Az előbbi neve kámea, az utóbbié intaglio. A G. kimunkálásának módját, l. Drágakövek.
A G.-faragást már nagy tökéllyel üzték az ókor keleti népei.
A legujabb időben megejtett ásatások alkalmával babiloniai, asszir, persa,
főniciai ilyen emlékek, jelesül hengerek és kövek kerültek elő, melyekbe alakok
és irásjelek vannak vésve. A zsidók vallási fölfogása a művészet ez ágának sem
kedvezett. A biblia azonban említ köveket, melyekbe név volt vésve, a későbbi
időben pedig olyan kövek, melyekbe a hétágu gyertyatartó volt vésve, talizmánul
szolgáltak. Egyiptomban nagy számban találtatnak a cserebogár-alaku kövek, melyeknek alsó sima lapjába irásjegyek vagy egyéb alakok vannak vésve. Ilyen kövek gyakoriak az etruszkok lakta vidékeken is. Görögországban a művészetek
virágzása idejében virágzott a faragás is. Ezt bizonyítja számos remek alkotás,
mely különösen Nagy Sándornak udvari gemma-faragója Pyrgoteles volt; Augustus
császár alatt pedig Dioskurides virágzott. Ilyenek a pétervári császári
muzeumban a Gonzaga-féle kámea, melyen III. Ptolemaios és Arsinoë feje van
kifaragva (Kr. e. 309-246); Párisban a Tiberius-féle gemma (24+34 cm.),
szardonix, melyen Tiberius dicsőítése ábrázoltatik; Hágában a Claudius-féle G.
szintén szardonix, a győzelmes Claudiust ábrázolja; végül Bécsben a császári
gyüjteményben az Augustus-féle gemma (21+24 cm.), onyx, melyen Augustus
győzelme a pannonok fölött van ábrázolva. Az utóbbit II. Rudolf császár egy
franciaországi apácakolostortól vette 12 ezer aranyért. A G. faragás művészete
nem szünt meg az ó-keresztény korban sem, számos jeles munka készült Bizáncban
és Nyugaton is. A középkorban ez a művészet is feledékenységbe merült, azonban
a XV. századtól kezdve Olaszországban régi minták nyomás ismét gyakorolták.
Firenze, Róma, Velence voltak fő helyei a gemmafaragásnak. Olaszországból utóbb
elterjedt Francia-, Spanyol- és Németországba. manapság közönséges piaci
áruként kagylóból faragnak kameákat.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|