Genée

(ejtsd: zs"né), 1. Rikárd, francia származásu német zene- és versköltő, szül. Danzigban 1823 febr. 7. Orvosnak készült, de szinházigazgató és énekes apjától örökölt hajlamai győztek, s ő zenész lett; előkeló városokban (1868. Bécsben) szinházi karnagy. Sikerült operettszövegeket irt, többnyire másodmagával, Strauss János (Denevér, Egy éj Velencében, A királynő csipkekendője), Millöcker (A koldusdiák, Apajune a vizitündér, A gascogne-i, A belleville-i szüz) és Suppé (fatinitza, donna Juanita, Boccaccio) stb. számára. Maga számos dalt, kuplét, sőt mintegy 15 operettet komponált; legnépszerübbek: Kapitánykisasszony (Der Seekadet, 1876), Nanon és Az utolsó Mohikánok.

2. G. Rudolf, német iró, az előbbinak bátyja, szül. Berlinben 1824 dec. 12., ahol a gimnáziumot végezte. Eleinte Gubitz tanár vezetése alatt faműmetszést tanult, később az irodalomra adta magát és szülővárosában ujságiró lett. Néhány évig Koburger Zeitung kiadója volt, 1865. Drezdában, 1879. Berlinben volt tanár. Mint Shakespeare drámáinak magyarázója nagy hirnévre tett szert. Mint szinigazgató nehány szatirikus bohózaton kivül Das Wunder (Berlin 1854); Ein neuer Timon (1856); Lustspiele (u. o. 1855); Vor den Kanonen (1857) és Die Klausnerin (Berlin 1884) c. szinműveket irt. Átdolgozott ezenkivül Sheridantól és Kleist Henriktől drámákat. összes szinművei Gesammelten Komödien cimen jelentek meg (Berlin 1879). Ezenkivül a szinházakról és szinészetről számos munkát irt. Ilyenek: Das deutsche Theater u. die Reformfrage (Berlin 1878); Lehr- u. Wanderjahre des deutschen Schauspiels (u. o. 1882); Die Entwicklung des scenischen Theaters u. die Bühnenreforme in München (Stuttgart 1889). Irt még több irodalomtörténeti dolgozatot, egy drámai költeményt: Gastrecht (Berlin 1884) és egy regényt: Marienburg (2 kiad., Berlin 1886).

Forrás: Pallas Nagylexikon