Genelli

(ejtsd: dsenelli) Bonaventura, német festő és rajzoló, szül. Berlinbe 1798 szept. 28., megh. Weimarban 1886 nov. 13. A berlini akadémián tanult, 1820. pedig Rómába ment, 1836-60. Münchenben élt nagy nélkülözések közepette, minthogy művészete - nem készített olajfestményeket, hanem rajzokat, legföljebb arczképeket - nem talált pártolókra. Ebben az időben keletkeztek hires rajzsorozatai: 48 rajz Homéroshoz (metszette Schütz); 36 rajz Dante isteni komédiájához (metszette maga G.); Egy boszorkány élete (10 lap, metszette Merz és Gonzenbach); Egy művész élete (24 lap, metszette Merz, Gonzenbach stb.). Egy kéjenc élete (litogr. Koch), valamint egyes rajzai is, melyeknek nagy része (284 lap) a bécsi művészeti akadémia gyüjteményébe került. Inkább költő volt, mint festő, a természethüséggel keveset törődik, formái tulzottak, egyes tipikus alakok gyakran visszatérnek. 1860. a nagyherceg hivása folytán Weimarba ment és bár csekély sikerrel, az olajfestésre adta magát. Főleg Schack gróf müncheni képtára számára készítette festményeit. Ide tartoznak: Európa elrablása (1860); Herakles Omphalénál; Az angyalok Ábrahámot értesítik Izsák születéséről; Lykurgos és a bachásnők; Ezékiel látomása; Egy szinházi függöny; Bacchus a muzsák között (1868).

Forrás: Pallas Nagylexikon