Genetz

Arvid Oszkár Gusztáv, finn nyelvész és költő (irói névül, különösen mint költő, ezt is használja: Arvin Jännes). Szül. Impilahtiban 1848. A helsingforsi egyetemre 1866. került, 1871. lett a filozofia kandidátusa, 1877-ben filozofia doktora. Ugyanakkor kinevezték a finn nyelv és irodalom magántanárának s kevéssel utóbb a finn és svéd nyelv tanárának a hämeenlinnai, vagyis tavastehusi finn gimnáziumban. 1891. a helsingforsi egyetemen elnyerte a finn nyelv és irodalom tanárságát s ezt 1893. fölcserélte finn-ugor nyelvtudomány ujonnan fölállított tanszékével. Több tudományos utazást tett Orosz-Karéliában 1871. és 1872., az orosz lappok földjére 1876., Magyarországon tartózkodott 1878-79., később 1887 és 1889 kelet-oroszországi tanulmányutjain egyebek közt a cseremisz nyelvet vizsgálta. Munkái közül fontosabbak: Lautphyisologische Einführung in das Studium der westfinnischen Sprachen (Helsingfors 1877); Versuch einer karelischen Lautlehre (u. o. 1877); Orosz-karjalai nyelvtanulmányok (u. o. 1880); Suomen kielioppi: finn nyelvtan (u. o. 1881); Oloneci nyelvtanulmányok (1884); Ost-tscheremissische Sprachstudien. 1. Sprachproben mit deutscher Übersetzung (1889., a Finn-ugor társ. évk. VII. köt.); Suomen partikkelimuodot: a finn partikulák alakjai (1890); Wörterbuch der Kolalappischen Dialekte nebst Sprachproben (1891., finn és német szöveggel). Ennek egy része előbb magyarul jelent meg: Orosz-lapp nyelvmutatványok, a Nyelvtud. közlemények XV. köt. Egy értekezését a szerző maga magyarul adta elő akadémiánkban 1879: Orosz-lapp utazásomból (megjelent az akadémiai Értekezések közt, VIII. köt. 3. sz.). Azonkivül lefordított finnre négy éneket Arany Toldijából, Jókainak néhány novelláját, továbbá svéd költeményeket, de eredeti finn költeményekkel is jeleskedik. Jelenleg elnöke a finn irodalmi társaságnak; a Magy. akadémiának is külső tagja.

Forrás: Pallas Nagylexikon