Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Genfi-tó... ----

Magyar Magyar Német Német
Genfi-tó... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Genfi-tó

félhold alaku tó, az é. sz. 46 és 47°-a közt, amelynek birtokában Franciaország (haute-Savoie départemenet) és Svájc (Wallis, Waadt és Genf kantonok) osztozik. A tó északi partjának hossza 82,7, déli partjáé 71,8 km.; legnagyobb szélessége Rolle és Thonon között 13,9; egész kerülete 152 km., felülete pedig 578 km2, amiből Franciaországra 230 km2 esik. Legnagyobb megmért mélysége Evian és Ouchy között 334 m., mig Ny-on és Genf között 97 m.-nél sehol sem mélyebb; ez a része a Petit Lac (a kis tó), amely az Yvoirei és Promenthouxi-fokot összekötő vonaltól Ny-ra fekszik. Miként a tengernek, a g.-nak is megvannak a viharai. A G. az, amelyen a legjobban megfigyelték a seiches-nek nevezett hirtelen keletkező hullámokat; ezek a tavon 1-2 m. magasra emelkednek. A légnyomás aránytalan elosztása okozza őket; a partokon erősebbek mint a tó közepén. A G.-n háromfélék; a seiches transversales tartama körülbelül 10 perc; a seiches longitudinalesé 5 negyed óra; ezek Genftől Villeneuveig és innen visszafelé mozognak; a harmadik tipus tartama mintegy 35 perc. A szép kékvizü tavat 263 glecser táplálja, amelyeknek vizei a Rhône önti belé; e folyó a magával hordott törmelékkel a Dent de Morcles és a Dent du Midi közt már eddig a tó Ny-i végéből 88 km2 területet töltött meg és e munkáját még mindig folytatja, sőt törmelékeivel a tó mélységét is csökkenti. A Rhônehoz képest a többi 40 kis folyó alig számít; a legjelentékenyebbek közülök a Veveyse, a Venoge, a Versoix É-ról, a Morge és Drance de Savoie D-felől. A tó környéke rendkivül kedves, dombokkal szegélyezett partjai az É-i oldalán, ahol a nap sugarai jobban érik, Svájc legjobb borát termik meg. A francia partok már ridegebbek; itt a gyümölcsösök és legelők foglalják el a legnagyobb területet. Azon számos kedves hely közül, amelyek partjain emelkednek, Genfen kivül a jelentékenyebbek: Villeneuve, Chillon kastély, Montreux, Clarens, Vevey, ouchy Morges, Rolle Ny.-on és Coppet a svájci oldalon, Yvoire, Thonon, Evian és a festői Meillerie a francia oldalon. A tó vizének hőmérséklete a felületén nyáron átlag 10° C., a mélyebb helyeken csak 4-5°. Télen legfölebb a sekélyebb petit Lac fagy be. A halbősége nem nagy; ellenben a hajózás igen élénk; 12 nagyobb és több kisebb gőzösön kivül számos vitorlás hajó is jár rajta. V. ö. Rey, Geneve et les rives du Lac Léman (1875); Forel, Le Lac Léman (1886); Ceresole, Le lac Léman (Zürich 1893).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is