Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Gens... ----

Magyar Magyar Német Német
Gens... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Gens

(lat. többesben gentes). Rómában a politikai család ellentétben a magánjogi természeti családdal (familia), mely utóbbi amannak alapját képezte. A politikailag jogosult nép, a populus, ugyanis három külön-külön területtel biró tribusból állott (Ramnes, Tities, Luceres). A tribusok kuriákra, a kuriák dekuriákra oszlottak. Minden politikai család (gens) egy dekuriát képezett, ugy hogy a dekuria és a G. azonos fogalmak. Minden G. több természeti családból (familia) állott. A populusnak tehát csak az lehet tagja, aki a egyes gentesben foglalt egyes természeti családok valamelyikének tagja volt. Innen mindenkinek három neve volt, a genitilis (nomen genitilicum), amely mindig «ius»-szal végződik, p. Fabricius, Valerius, Claudius, a családi (cognomen), melyet a nomen gentile után tettek, és az egyéni név (praenomen) vagy előnév, mely a nomen gentile előtt állott. A gentes fennmaradása a természeti családok fenmaradásától függvén, ez az utóbbiaknak - a kihalás elleni biztosítékkép - mesterséges folytatását tette szükségessé, ami idegeneknek a családba való felvétele az u. n. arrogatio által történt. A politikai családok fejei (patres gentium) képezték a senatust, vének tanácsának nevezett állami testületet, mig a népgyülés (comita curita) a természeti családok fejeiből (patres familiarum) állott. Az egy G.-hez tartozókat gentilesnek, azoknak a hozzátartozandóságon alapuló viszonyát egymásközött gentilitas-nak mondják. Régebben a törvényes gyám, a gondnoka gentiles köréből vétetett (legitima gentilitium tutela), s a gentilis-nek törvényes örökjoguk volt társuk után, aki végrendeletet és örökösök nélkül elhalt. Capitis deminutio a gentilitas elvesztését vonta maga után. A császárok alatt G. elvesztette jelentőségét.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is