Gentianaae
(növ., tarnicsfélék, Gentiánafélék), a kétsziküek családja a
sodortbimbósak között, keresztesen átellenes, pálhátlan levelekkel, egyszirmu
pártával, melynek öt metszete a bimbóban sodort egyrekeszü tokgyümölccsel. Egy
v. több nyári füvek, ritkán félcserjés v. aprócserjés növények. kelyhök
maradandó, 4-9 metszetü. Szirmuk tölcsér-, harang- v. egész kerékalaku,
ugyanannyi metszetü mint a kehely, torkában gyakran rojtször (endotricha
Fröhl.) v. apró pikkely van. A him is ennyi s a szirom belsejéhez nőtt, bibeszála
1-2, gyümölcse egyrekeszü, de ketté pattanó, sokmagu tok, két termőlevélből
alakul. Mintegy 500 faja az egész földkerekségén terem, többnyire a mérsékelt
és hideg övön s a hegyek magasabb tájain. Valamennyi a tisztás, televényes
nedves rétet és legelőt szereti, A Gentianák egész a hó határáig felhatnak
(Gentiana nivalis L.). keserü extraktiv anyagjoknál fogva (gentianin) több faj
hathatós orvosság, különösen a Gentiana gyökere meg a földepe (l. o.) füve. V.
ö. Grisebach, Monographia Gentianarum 1839 és De Candolle Prodromus IX. köt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|