Gentilis
de Monteflorum (családi cimerében virágokkal diszített
hegyek vannak), középolaszországi nemes családból származott és a Ferencrendiek
szerzetébe lépett. Mint jeles hittudós a pápai palota lektora volt, midőn VIII.
Bonifác pápa 1298 dec. hóban a biborosok sorába emelte, a Hegyi Szt. Mártonról
nevezett egyház presbiterbiborosává nevezte ki. Fontos ügyek szerencsés
elintézése által a szentszék bizalmát annyire kiérdemelte, hogy a pápa őt
szemelte ki a magyar egyház és állam bonyolult viszonyainak rendezésére. 1307
aug. 8. kelt levelében nagy hatalommal ruházva föl, oldalkövetül küldte
hazánkba, kiterjesztve működése terét Lengyel-, Dalmát-, Horvát-, Ráma,
Lodomér, Galicia és Kun-országokra s az e tartományokkal szomszédos vidékekre.
G.-nek szeme előtt kettős cél lebegett; az egyházi fegyelem helyreállítása s
hazánk leghatalmasabb főurainak megnyerése Róbert Károly királyságának
elfogadására. 1308 nov. 4. már Budán volt a domonkos-rendüek kolostorában,
honnan serényen folytató egyházjavító munkáját. Ezzel egyidejüleg politikai
föladatának szálait is kezébe vette. A főurakat, különösen Csák Mátét
igyekezett Károlyhoz vonni s ügyes fogással megigérteté vele, hogy Károlyt
elismeri urául. Erre 1308 nov. 27. megtartották a pesti országgyülést, melyen
az összegyült főurak és nemesek Károlyt kikiáltották királynak, a többiek pedig
legalább is nem mondtak ellen. De G. itt nem állapodott meg. Első dolga volt a
szent korona visszaszerzése. László erdélyi vajdával alkudozni kezdett,
kezdetben kevés eredménnyel. 1309 dec. 25. kiközösítéssel fenyegetve a vajdát,
határidőt tüzött ki a korona kiadására s a vajda 1310 jul. 2. csakugyan kiadta
azt; 1310. a Rákos mezőn ismét királlyá választották Károlyt s aug. 28. meg is
koronázták. Elmenetelekor nagy zavarban hagyta az országot, de másrészt a
semmire leolvadt királyi hatalmat három év alatt oly fokra emelte, hogy ezentul
minden ellenségével megmérkőzhetett. V. Kelemen pápa a ciennai zsinatra hivta
el tőlünk. 1312. év okt. 12. meghalt Avignonban. Assisiban temették el a szt. Ferenc-rendiek
templomának azon kápolnájában, melyet ő maga építtetett temetkező helyéül Szt.
Márton és Szt. Lajos tiszteletére. V. ö. Monum. Vat. s. I. Rom II.; Pór A.,
Bevezetés. Követsége okleveleit legnagyobbrészt e kötet foglalja magában.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|