Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Gentz... ----

Magyar Magyar Német Német
Gentz... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Gentz

1. Frigyes, német publicista és politikus, szül. Boroszlóban 1764 máj. 2., megh. Weinhausban, Bécs mellett 1832 jun. 9. Jogi tanulmányainak elvégzése után porosz állami szolgálatba lépett s miután mint iró kitünt, haditanácsossá nevezték ki. Eleinte lelkesedéssel üdvözölte a francia forradalmat, de arisztokratikus jelleme nemsokára elidegenedett e minden tekintélyt és kiváltságot elsöprő mozgalomtól s Burke, Mallet du Pan és Mounier forradalomellenes iratait nemcsak kedvteléssel forgatta, hanem német nyelvre is lefordította. Ez iratok nevét ismeretessé tették, összeköttetésbe hozták az angol államférfiakkal (igy Pitt-tel is), s ez utóbbi körülmény gyülöletét Franciaország és Bonaparte ellen még élesebbé tette. Miután pazar költekezése anyagi viszonyait megrontotta s az uj porosz király, III. Frigyes Vilmos kegyét egy röpirattal, melyben a királytól nagyobb sajtószabadságot kért, eljátszotta, elhagyta Berlint és a bécsi kabinet meghivására, mint császári tanácsos, osztrák szolgálatba lépett (1802). Ezzel kezdődik publicistai szereplésének fényes korszaka, midőn iratai - melyekből a legszenvedélyesebb gyülölet sugárzik Napoleon ellen - nevét egész Németországban ünnepeltté tették. 1804. G. Müller Jánoshoz irt levelében pálcát tör az osztrák politika fölött és ezt mondja: Tervet fogok kidolgozni egy uj osztrák monarchia megalapítására; Bécsnek meg kell szünni fővárosként szerepelni. Magyarország szivébe fog a székhely áttétetni. 1805. a Bécs felé közeledő franciák elől Drezdába menekült, honnan a következő évben a porosz főhadiszállásra ment s ő fogalmazta a hires nyilatkozatot, mellyel a poroszok az 1806-ki hadjáratot megkezdették. Ezután ismét visszatért Bécsbe s Metternich oldalán az államkancellári hivatalban dolgozott; nevezetesen az ő tollából készültek Ausztria hadinyilatkozatai Franciaország ellen 1809 és 1813. Ez utóbbinál ügyesebb és elragadóbb manifesztumot az osztrák történet nem ismer. 1810 után G. politikai pályájának második korszaka kezdődik. Eddig csak a forradalom kinövései és Napoleon ellen küzdött; most pedig, mint ő maga kifejezte, «a restauráló törekvések harcosa lett» s Metternichchel teljese egyetértve, megindítá a legkiméletlenebb harcot a liberalizmus ellen, azaz minden szabadabb politikai és szellemi mozgalom ellen. Elfogultságában annyira ment, hogy a porosz népnek 1813-ki hazafias felkelését és szabadságharcát forradalmi törekvésnek bélyegezte és Napoleon bukásának tulajdonképen csak azért örült, mert hite szerint most már a föltétlen politikai nyugalom és anyagi élvezet korának kell bekövetkeznie. A beköszöntött reakció korában csakugy, mint a bécsi és veronai kongresszusokon nagy szerepet játszott és a kongresszusokon ő szövegezte a jegyzőkönyvet. Egyébiránt ragyogó tollát a rideg abszolutizmusnak, első sorban pártfogójának, Metternichnek bocsátotta rendelkezésére, de irodalmi működését meg is fizettette. Ő szerkesztett az 1815-30. években a legtöbb hivatalos közokiratot, és «a minden áron való béké»-nek buzgó előharcosa volt. A népek szabadsága ellen és a sajtó elnyomására irányuló cikkei az 1818. általa alapított Wiener Jahrbücher der Litteratur-ban és az Österr. Beobachterben jelentek meg. Jóllehet a bécsi kongresszus óta Angliától is rendes évi járadékot, Sándor cártól pedig sok ajándékot kapott, s évi jövedelme több mint 30 000 forintra rugott, halálakor mégis óriási adósságot hagyott hátra. Epikureus jellemének fővonását az élvezetvágy képezte; mindenkit aszerint szolgált, amint megfizették, ugyhogy végre teljesen közönyösség vált törvény, erkölcs és társadalmi állás iránt csak egytől rettegett: a forradalom kitörésétől. Pedig megélte az 1830. forradalmat, mely teljesen megtörte. Irodalmi érdemét az előadás művészete teszi, mely őt az első német prózairók sorába emelte. Főbb művei: Fragmente aus der Geschichte des politischen Gleichgewichts von Europa (Lipcse 1804); Maria, Königin von Schottland (Braunschweig 1799); Über den politischen Zustand Europas vor und nach der französichen Revolution (Berlin 1801); Betrahctungen über den Ursprung u. Charakter des Krieges gegen die französiche Revolution (Berlin 1801-2, 2 köt.). Halála után jelentek meg kisebb iratai, emlékiratai és levelei (Ausgewählte Schriften, Stuttgart (1836-38, 5 köt.); Mémoires et lettres inédits, Stuttgart 1841; Briefe politischen Inhalts von u. an G. Kiadta Klinckowstöm (1870); Briefe Chr. Garve (Breslau 1857); Briefe an Pilat (Lipcse 1868, 2 köt.); Korrespondenz mit Adam Müller (1857); Briefe aus dem Nachlass F. v. G. (Kiadta Prokesch-Osten. 1867, 2 köt.); Dép?ches inédites de Chev. de G. aux hospodars de Valachie 1813-28. (Kiadta Prokesch-Osten. Páris 1869); Zur gesch. der orientalischen Frage. Briefe aus dem Nachlass (Bécs 1877); Tagebücher 1800-1826. (Lipcse 4 köt.) stb.

2. G. Vilmos, német festő, szül. Neuruppinban 1822 dec. 9., megh. Berlinben 1890 aug. 23. Londonban és Párisban Geyre vezetése alatt képezte ki magát. 1847-től fogva beutazta Spanyolországot és Marokkót, Egyiptomot, a Szinai félszigetet, Kis-Ázsiát és a görög szigettengert. Ebben az időben keletkeztek első nagyobb képei: Az elveszett fiu a pusztában, Rabszolgavásár és Egyiptomi iskola. Rövid berlini tartózkodása után Párisban Couture műtermébe lépett be és nehány vallásos tárgyu képet festett. 1858. ismét Berlinbe telepedett le és ettől fogva festette keleti tárgyu képeinek hosszu sorozatát. Ide tartoznak: Rabszolgaszállítás a pusztán keresztül; A mekkai zarándokok sátora; A mekkai zarándokok imája; Két karaván találkozása a pusztában; Nilusi tájkép flamingókkal; Mesemondó Kairóban; Halotti tor kairóban; Falusi iskola Felső-Egyiptomban; Kigyóbüvölők; A porosz trónörökös bevonulása Jeruzsálembe (berlini nemzeti képtár); A kórán mint orvosság; Algiri vásár; Barchisót Izsák rabbi emlékünnepe Algirban (lipcsei muzeum); Idill a thébai pusztában; Est a Nilus mellett. G. kitünő megfigyelő és szinező, de a nagy francia keleti képfestőkkel szemben száraz, józan realista.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is