Geny

(Pus). Az izadmányok egy faja, melynél a fehér vérsejtek oly nagy mennyiségben vándorolnak ki a véredényekből a vérsavóval a lobos szövetbe, hogy a képződött folyadék fehéres szürke, tejhez vagy tejszinhez hasonló, szagtalan vagy kissé édeskés szagu, gyengén alkalikus lesz. Fajsulya kb. 1,03, állás közben felső higabb s alsó fehéres sürübb rétegre oszlik. A genysejtek, melyeknek identitását a vér fehér sejtjeivel Cohnheim bizonyította be, 0,01-0,03 mm. átmérőjü, 1-3 magu szintelen, szemcsés testecskék. A gennyedés csaknem kizárólag fertőzés következménye, noha előállhat mikroorganizmusok nélkül is. Régebben elkerülhetetlennek tartották a G.-t a sebek gyógyulásánál, ma tudjuk, hogy a fertőzéstől teljesen ment sebek gennyedés nélkül gyógyulnak. Amig néha enyhébb injekciónál a szervezet felszivódás utján eltávolíthatja a G.-t, máskor a geny szaporodik, s ha kellő időben át nem tör a felszinre v. a képződött tályog művi uton a kellő időben meg nem nyittatik, felszívódás utján a halálos genyvérüség áll elő.

Forrás: Pallas Nagylexikon