Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Geocentriku... ----

Magyar Magyar Német Német
Geocentriku... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Geocentrikus

(gör.) a. m. a Föld középpontjára vonatkozó, különösen pedig mint csillagászati műszó, a Föld középpontjából látott (helyzet). Azon égi testek (a bolygók, az üstökösök, a Nap és különösen a Hold), melyeknek a Földtől való távolsága bolygónk méreteihez képest nem tekinthető végtelen nagynak, melyek tehát mérhető parallaxissal birnak, a Földön elfoglalt álláspontunk szerint az égbolt más-más helyén látszanak. Ha tehát azt akarjuk, hogy vmely helyen megejtett megfigyelés könnyű szerrel más helyen is értékesíthető legyen, vagy valamely efemerida általános használhatósággal birjon, az égi testek helyzeteit a Föld középpontjára, mint képzeleti megfigyelési helyre redukáljuk. A földfelületi látszó és G. való helyzet között tehát kedvező esetben a külömbség az egész parallaxis értékére rughat fel, mi a Hold esetében egy teljes fokot tesz. A koordináta-rendszer szerint, melyben az égitest helyzetét kifejezzük, szólunk G. magasságról, G. rektaszcenzió és deklinációról, vagy G. hosszuságról és szélességről. Mivel a parallaxis az égitestnek csak magasságát befolyásolja, világos, hogy gömbalaku Földet tételezve fel, nincs különbség észlelt és G. azimut között, holott a többi, a horizonttal nem közvetlenül kapcsolatos koordináta-rendszerekben minden helymeghatározó adat változik. A Coppernicus-féle rendszer szembesítve a Ptolemaios-félével, mely inkább a látszatot adja vissza, kissé más értelemben használja a G. kifejezést. Az előbb említett parallaktikus és csak a Hold esetében tekintélyes értékü redukciótól eltekintve valamely bolygó G. helye ugyanis azon pont, melyben ezt a Föld középpontjából látjuk, mig ezzel ellentétben a heliocentrikus helye azon pont, melyben a bolygót a Nap középpontjában álló megfigyelő látja. Ily értelemben a ptolemaiosi-rendszer egyenesen G., a coppernicusi heliocentrikus világnézetnek nevezhető, s igy a G. redukció szükséges, hogy a földfelületen megfigyelt bolygóhelyet valóságos pálya meghatározása kedvéért a Nap középpontjára visszavezethessük. Ebből egyszersmind az is következik, hogy a konjunkció alkalmával, mikor valamely bolygó a Nappal együtt a Föld ugyanazon oldalán egyenes vonalban áll, a G. helyzet a heliocentrikussal azonos, s hogy oppoziciókra, mikor a bolygó és a Nap a Föld különböző oldalain egymással egyenes vonalba kerülnek, a G. helyzet a helicentrikustól 180°-kal különbözik. Mivel a legtöbb állócsillag oly nagy távolságra esik, hogy nemcsak a Föld, hanem még a földpálya sugara is pontnak tekintendő, az égitestek földfelületi, G. és helicentrikus helyzete között különbség nem tehető.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is