Geologiai formációk

mindazon rétegek csoportja a Földön, melyek hasonló körülmények közt egymáshoz nagyon közeli időszakban vagyis egyazon G. korszakban képződtek. Mivelhogy a formáció, a magyar képződmény értelmében, a kőzetek képződésmódjára van már lefoglalva, ujabb időben (az 1881. Bolognában tartott nemzetközi geologiai kongresszus óta) a G. szót a geologiai szisztéma szóval helyettesítik, mi azonban még ma sem ment át egészen a szakirodalomba. Magyarul geologiai rétegcsoportnak is volna mondható. Egyazon G. egyes rétegeinek kövületei, ha nem is teljesen azonosak, de nagyon feltünő különbségeket nem mutatnak. Mindig feltalálhatók benne oly kövületek, az u. n. vezérkövületek, amelyek a rétegek mindegyikében megvannak, amelyek tehát az egész rétegcsoportra nézve jellemzők. Ezen vezérkövületek alapján dönthető el, hogy mely réteget tartoznak egyazon G.-hoz. A G. a bennük található növényi és állati maradványokban mutatkozó eltérések szerint kisebb csoportokra, szekciókra, emeletekre, szakaszra, végre rétegre különíthetők. Ha az egyes G.-ban található állatok és növények maradványait összegyüjtjük, fejlettségi fokuk és a ma élőkhöz való viszonyuk szerint összeállítjuk, azt a nevezetes tényt konstatálhatjuk, hogy a régibb G.-ban mindig tökéletlenebb állat és növényalakok maradványait találjuk, mint az ujabb képződésü G.-ban. A legrégibb G. rétegeiben p. a gerincesnek, a kétszikü növényeknek maradványaira nem akadhatni, azok akkor, mikor ama G. rétegei lerakódtak, képződtek, még nem éltek a Földön. A szerves élet a Föld felületén először tökéletlenebb, egyszerübb alakokban jelent meg, a tökéletesebbek ezek után fejlődtek ki. Mindezek tekintetbe vételével igyekeztek az élet fokozatos fejlődését a Földön megállapítani és főbb vonásokban grafikailag is feltüntetni, mi a G.-ban, paleontologiában és zoologiában, botanikában mint az élethaladás táblája ismeretes (l. a 912. oldalon elhelyezett táblát). Ezen összeállításból könnyen meglátni, hogy az állatok és növények főbb osztályai, valamint az ember is, mikor és mely G.-ban lépett fel legelőször a Földön. Az ember P. csakis a diluviumban jelent meg a Földön, az emlősök már a Triaszban stb. A mellékelt táblázatban a vonalak vastagságának növekedése vagy fogyása az illető állat v. növényosztály szaporodását v. fogyását jelenti.

Forrás: Pallas Nagylexikon