George
Henrik, amerikai közgazgasági iró, született 1839 szept. 2.
Változatos életpályáját mint nyomdász kezdte meg s azután Kaliforniában próbált
aranyásással szerencsét, azonban nem boldogult. Erre szedőnek állt be, 1871-ben
pedig egy barátjával a San Francisco Post s egy év mulva az Evening Post cimü
(munkáslapot indította meg. Az ujságszerkesztés mellett, amely először tette
ismertebbé nevét, társadalom-gazdasági tanulmányokat végzett, ugy hogy már
1871. megjelent első műve, Our land and land policy cimmel. Légszeszfelügyelő
és népkönyvtárigazgató is volt, azonban hiressé Progress and Poverty (haladás
és szegénység) cimü műve tette, amely egy csapással a legnevesebb társadalmi
agitátorok közé emelte. G. átment Angliába is, ahol számos felolvasást is
tartott, sőt az ir ügyeket is megfigyelése alá vette, amint azt The irish land
question (1881) cimü munkája bizonyítja. Az említetteken kivül következő
munkáit soroljuk fel, melyek mindegyike számos népkiadást ért: The and question
what it involves, and how alone it can be settled 81883); Social Problems
81884); Protection or freetrade: Questions with regard to labour (1886). A
G.-re vonatkozó bibliográfia össze van állítva a Conrad-féle Handwörterbuch d.
Staatswissenschaft-ban (III. k. 815. l.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|