Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Georgia áll... cracker sta...

Magyar Magyar Német Német
Georgia... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Georgia

Georgia az orosz Transzkaukázia vidéke, amely a Kur felső, a Rion, az Ingur völgyeiet, az Adsara-hegyeket és a Fekete-tenger partvidékét foglalja magában Trebizondig. E vidék nagyrésze az ókorban Iberia nevet viselt; az oroszok Gruziának Kartvelinek hivják. Területe mintegy 60 000 km2. Éghajlata általában szelid és mélyebben fekvő helyeken pamuttermelésre is alkalmas; a magasabb hegyekben azonban zord és a Fekete-tenger partjain egészségtelen. A lakosok, akik közt a legtöbb a G.-i, nem nagy gondot fordítanak a föld megművelésére, buzán kivül termesztenek csekélyebb mennyiségben kukoricát és kölest, továbbá dohányt, szezamot és egyéb olajos növényeket, szőllőt (legjobb a kakethi-i bor) és különböző gyümölcsöket. Az állattenyésztésnek a nagy kiterejedésü legelők kedveznek; a selyemhernyótenyésztés szintén meglehetősen elterjedt. Az ércek közül csak rezet bányásznak. Az ipar még igen primitiv. G. jelenleg (1868 óta) két kormányzóságra oszlik; ezek Tiflisz és Kutaisz. Az előbbi hat járásra oszlik: Szinyak, Telav (a benszülöttek Kakethije), Dusety, Tiflisz, Gori, Tyonety (D-i Karthli). Kutaisz járásai Saropa, Racsa, Kutaisz (a régi Imeretia), Szenak, Zugdid (Mingrelia), Ozugerti (Gurjel) és Lecskum (Szuanetia). G.-hoz tartozott még Batum 3 járása: batum, Artvin és Adsara (a régi Lazisztan). G. történetéből az első némileg megbizható adat N. Sándor korából való, amidőn ott Farnabazusz nevü király uralkodott. A Kr. e. II. és I. sz.-ban Parthia és Pontus királyainak befolyása alatt állott. A Mithirdates elleni háborukban Pompejus mint győző fordult meg G.-ban s ez idő óta az ország a rómaiaktól némi függésben maradt. Az V. sz.-ban Vachtan-Gurgaszlan nevü király meghódítja Mingreliát, Abchaziát és Ossetiát, megalapítja a Mzcheti patriárkatust és Tiflisz városát. A VI. sz.-ban a Guramidák dinasztiája uralkodik G.-ban; az első tagja, Guram király, a bizanci Kuropalatesz rangot is viselte. 788. a bagratuni ág nyeri el az uralmat. 1048. szeldsukok kezdik az országot pusztítani; 1064. Tifliszt is elfoglalják, de 1123. végleg kiüzetnek. 1184-1212. Thamar nevü királyné ült a trónon, aki birodalmának határait tetemesen kiterjesztette és emlékét, amely G. lakói között most is él, számos műemlék fölállításával örökítette meg. halála után birodalma romlásnak indult, amit főképen a mongolok, különösen Timur betörései okoztak. Midőn G. e csapásokat kiheverte s ujabb virágzásnak indult, a XV. sz.-ban I. Sándor király fiai közt 3 részre osztotta, amelyek már a következő sz.-ban az oroszok védelmét keresték, mig végre 1801. I. Sándor cár egész G.-t birodalmába kebelezte be. V. ö. Descr. de la G. par Wakhoucht (trad. p. Brosset, 1841); Villeneuve, G. (1870); Brosset, Hist. de la G. (1850-59).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is