Georgia

Georgia (rövidítve: Ga) az É.-amerikai Egyesült Államok egyike, nagyságra nézve a 10-ik, a Blue-Ridge, illetőleg D.- és É.-Karolina, Tennessee, Alabaman, Florida államok és az Atlanti-oceán közt, 154 030 km², (1890) 1 837 353 lak. (köztük 973 462 fehér és 863 891 szines bőrü), egy km²-re 12 esik. 1880-90. a lakosság 19%-kal szaporodott. Partvidéke olyan mocsáros (swamp) vidék, amely az esős évszakban erdős szigetekkel teleszórt tengerré alakul. A legnagyobb ilyen mocsát Florida szélén az Okee-find-kee, D.-Karolina szélén pedig a Tibeland. A part előtt apró szigetek sora terül el, amelyek közt a hajók csak nehezen evezhetnek keresztül. A mocsáros vidéket Ny-ról homokos, fenyőkkel benőtt terrasz, a Pine barrens szegélyezi. Még belebb 200-250 km.-nyi szélességben terül el a harmad- és negyedkori képződményekből álló, u. n. Atlantic slope, szelid lejtőjü, különböző termékekben gazdag vidék; innen tul a vidék dombos és lassan emelkedik a Blue Mountains nevü hegyekig, amelyek a Sitting-Bullben (1533 m.) érik el G.-ban a legnagyobb magasságukat. A főbb folyók: a D.-karolina felőli határon a Savannah, az Ogeechee, az Oconee és Ocmulgee, amelyek egyesülve az Altamahát alkotják és Santilla; a Ny-i részekben a legnagyobb folyó ugyancsak a határon a Chattaoochee a Flinttel; ettől K-re az Oclockonee és a Suwanee, továbbá a Tennessee mellékvizei, a Toccoa és Hiwassee és az Alabama forrásvizei, a Tallapoosa, az Etowah, a Coosawattee és a Coosa. Az éghajlat a partok mentén meleg és egészségtelen, itt a sárgaláz nem ritka; a száraz belsejében és a magasabb vidékeken egészséges, a tél gyakran hideg is. Az Augustában és Savannahban megejtett megfigyelések szerint az évi középhőmérséklet 18-19°; juliusé 28, januáriusé 9°. A mezőgazdasági termékek közül legfontosabb a sik vidékeken a pamuttermelés (évenként átlag 1 millió bushel, legjobb a Sea-Islands pamutja), azután a rizs, különösen a folyók völgyében, a kukorica és gabonanemüek (átlag 3 millió bushel), végre a batáta. Az erdők nagy felületet borítanak. Az állattenyésztés el van hanyagolva; a halászat ellenben jövedelmező. A bányászat, különösen amióta a kaliforniai bányák már gyengébben fizetnek, jelentős gazdasági ág. Az állam ÉK-i részében a Chattahoochee és Savannah forrásvidékein van a legtöbb bánya: e környéken Dahlonegában némely évben (1852., 1853) 11-12 millió frank értékben vertek ki aranyat; ezen aranygazdagság ma sokkal csekélyebb; aranyon kivül bányásznak ezüst-, ólom-, vas- és cinkérceket, szenet (mintegy ¹/₂ millió dollár értékben) és különösen gránitot, gipszet, kaolint is. Az ipar igen kezdetleges; a forgalom sem jelentékeny. 1890. még csak 6436 km. volt a vasuti vonalak hosszuságra. Jelentékeny a parti kereskedelem. G. 137 countyra van fölosztva. Fővárosa Atlanta. A kormányzóját és 165 képviselőt 2, a 44 szenátort 4 évre választják. a kongresszusra 10 képviselőt küld; az elnökválasztásnál 13 szavazata van.

Történelem. Az állam eredete 1732-re vezethető vissza, amikor is II. György angol király a junius 9-iki rendeletével a G. gyarmat alapját megvetette. Az első telepeseket ide Oglethorpe nevü angol ember vezette; ezek első lakóhelye a mai Savannah környékén volt. Három évvel későbben német és skót kivándorlók telepedtek be. A spanyolok azonban a földet egészen az é. sz. 33°-ig maguknak követelték; e háboruk a gyarmatosok erejét annyira kimerítették, hogy magukat az angol koronának alávetették. Akrik és cserokiz indusok kitartással védelmezték itten birtokaikat és ellenök a háboruk csak 1838. értek véget, midőn közülök az életben maradottakat az egyezségek dacára átköltöztették a Misszisszippi balpartjára. G. az É.-amerikai szabadságharcban tevékeny részt vett; az angol csapatok végleg 1780. hagyták el. Ugyanoly hévvel küzdöttek lakói a rabszolgaháboruban is a D.-i államok pártján. A rabszolga-intézmény megszüntetése G. mezőgazdaságának jelentékeny károkat okozott, amelyeket azonban mér kihevert. V. ö. Avery, The Hist. of G. from 1850-81. (1884); Jones, The Hist of G. (1883).