Georgiaiak
(az oroszoknál gruzinok, a persa költőknél: Ghar a nevük),
régi kaukázusi kulturnép, mely a kaukázusi népek kartveliai csoportjához
tartozik. Szorosabb értelemben véve 301 537 tágabb értelemben (az imeretiaikat
és guriaiakat is hozzászámítva) 379 111 gör. kat. vallásu georgaiai van. A G.
nagyok nyulánkok, erősek, szépek, sötétszemüek; a nők leánykorukban nagyon
szépek, de hamar elhervadnak. A férfiak térdig érő, hasított ujju kabátot, bő
nadrágot, báránybőr süveget (az imeretiaiak és guriaiak az áll alá erősített
tányérformáju süveget és szük nadrágot) viselnek; a nők majdnem európai módra
öltözködnek, de a házon kivül fátyolt (csádra) és kis aranyhimzéses bársony
kalapot viselnek. A G. becsvágyók, önérzetesek, pompa- és mulatságkedvelők.
Városaik, házaik kőből és téglából vannak építve; a falukban földből készített
kunyhókat találni. A G. földmíveléssel, bortermeléssel, marha- és főkép
juhtenyésztéssel foglalkoznak. A nép négy osztályra különül: első a főnemesség
(mthavar), második az alsóbb nemesség (asnaur), harmadik a kereskedők és
kereskedést üző iparosok, a negyedik parasztok (mzachuri), az ötödik a mezei
munkások (glichi) osztálya. V. ö. Petermann Mitteilungen-jait (12 pótfüzet,
Gotha 1878).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|