Gera
1. jobboldali mellékvize az unstrutnak Thüringiában; a Wilde
és Weisse G. összefolyásából keletkezik s Erfurt alatt szétágazik. - 2. Fő- és
székvárosa az ifjabb ágbeli Reuss hercegségnek, a Fehér-Elster völgyében, több
vasuti vonal találkozásánál, (1890) 39 670, (1892) 41 878 lak., jelentékeny
iparral (a gyárak száma 190, a munkásoké 10 875), az egyes iparágak közt a
jelentékenyebbek: posztó-, kammgarn-, szőnyegszövés és festés, vasöntés,
üstkészítés, gép- és sörgyártás. Az olaj-, spiritusz- és festékárukkal való
kereskedés élénk. A jelentékenyebb épületek: a Szt. Jánosról és a Szt. Háromságról
elnevezett templom, a hercegi kastély, a városháza a régi portáléval és
Németországnak legrégibb bormérésével, a hercegi szinház és a postaépület.
Posthumus Henrik hercegnek a város hálából emlékszobrot állított. Közelében van
Osterstein kastély jelentékeny könyvtárral (30 000 kötet), fegyverrégiség-,
természetrajzi és műkincsgyüjteménnyel, továbbá Langenberg község
hidegvizgyógyintézettel. G. 1224. már urbs volt. 1303. Reuss Henrik birtokába
került. 1450. Podiebrad hadai, 1639. a svédek csaknem egészen földulták.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|