Gérard

(ejtsd: zsérár), 1. Ferenc báró, franc. festő, szül. Rómában 1770 máj. 4., meghalt u. o. 1837 jan. 11. Gyermekkorában Párisba került és ott Pajou szobrász tanítványa lett, de nemsokára a festészetre adta magát és David műtermébe lépett be. Már 1789. dijat nyert: Józsefet megismerik testvérei c. festményével. 1795. nagy feltünést keltett a vak Belizárt ábrázoló festményével; ezt követték: Psyche (1798, Louvre), Amor és Psyche, mely annak idején roppant népszerü volt, A négy életkor (1806), Homeros, Az austerlitzi csata, IV. Henrik bevonulása Párisba (1814), amelyért a bárói cimet nyerte, udvari festővé és becsületrend lovagjává lett, Daphnis és Chloé (1824), X. Károly fölkenetése, Dögvész Marseilleben, Lajos Fülöp a városházán, stb. A Bonaparte-család kedvenc festője volt, de még a restauráció idejében is az első helyet foglalta el az udvarnál. Mintegy 300 képmásában megvan mindazon nagyságoknak a képe, akik a század első negyedében Franciaországban szerepet játszottak. Kiváló női képmásai pl. Brongniart kisasszonyé, Visconti, Récamier asszonyé, stb. Képmásainak gyüjteményét maga kezdte kiadni 1826. ezen a cimen: Collection des portraits historiques de Mr. le baron G., premier peintre du Roi, gravés e l"eau-forte par M. Pierre Adam, précédée d"une notice sur le portraits historique. V. ö. Ch. Lenormant, François, G. peintre d"histoire (Páris 1847); P. Adam, Oeuvre du baron F. G. (Páris 1852-57, 3 köt.); H. Gérard, Correspondance de F. G., peintre d"histoire (u. o. 1867).

2. G. István Móric, gróf, francia marsal, szül. Damvilliersben (Meuse) 1773., megh. Párisban 1852 ápr. 7. Mint Bernadotte szárnysegéde, majd táborkari főnöke 1796-1806-ig Európa különböző országaiban harcolt. 1807. Jenánál, 1809. Wagramnál küzdött, 1810. Spanyolországban, 1812., mint dandárnok, Oroszországban, 1813. pedig Lützen- és Bautzennál. 1814. XVIII. Lajoshoz szegődött, a 100 nap alatt azonban ő is Napoleonhoz csatlakozott és résztvett a Ligny melletti diadalban. A Bourbonok restaurációja után számkivetették, de 1817. engedélyt kapott a visszatérésre. Nemsokára a képviselőházba választották, hol az ellenzékkel szavazott. 1830. részt vett a juliusi forradalomban és aug.-tól nov. haváig mint hadügyminiszter működött. 1831. Lajos Fülöp marsallá és pairré tette. 1831. a hollandokat üzte ki a fölkelt Belgiumból, 1832. pedig Antwerpent magadásra birta. 1842. szembaja miatt nyugalomba vonult.

3. G. Ignác, l. Grandville.

Forrás: Pallas Nagylexikon