Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Gerber... ----

Magyar Magyar Német Német
Gerber... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Gerber

1. Ernő Lajos, német zenetörténetiró, szül. Sondershausenban 1746 szept. 29., meghalt u. o. 1819 jun. 30. Korán kezdett jegyzeteket gyüjtögetni, hogy életrajzi folytatását adja a Walter János Gottfried-féle (első német) zenei lexikonnak: kevés eszközzel, nagy fáradsággal dolgozta ki alapos, főleg bibliográfia tekintetében ma is becses művét: Historisch-biographisches Lexikon der Tonkünstler (1790-91, 2 köt.); majd az emezt kiegészítőt, még értékesebbet: Neues historischbiographisches Lexikon der Tonkünstler (1812-1814, 4 köt.).

2. G. János Gottfried Henrik, német mérnök, szül. Hofban (Bajorország) 1832 nov. 18. Több németországi gépgyár hidépítészeti osztályának volt igazgatója; jelenleg egy nürnbergi gépgyár-részvénytársaságnál felügyeleti tanácsos és technikai tanácsadó. Nevezetes G. arról, hogy a Wöhler-féle kisérleteknek és a mozgásban levő teher dinamikai hatásának tekintetbe vételével a hidak kiszámítására nézve szabályokat állított fel, amelyek szerint Bajorországban és Hessenben 1873 óta a vasuti hidakhoz és uti hidakhoz való vasszerkezeteket számítják ki. 1866-ban uj tartórendszerre kapott szabadalmat, melyet először 1867-ben, a Regnitzen (Bamberg mellett) és a Majnán át (Hassfurt mellet) épített hidakon alkalmaztak. E rendszert azóta számos amerikai és angol hid építésénél is használják. Több, a hidépítészetre vonatkozó dolgozatot irt.

3. G. Károly Frigyes Vilmos, német jogász, szül. Ebele schwarzburg-sonderhauseni városban 1823 ápr. 11., megh. 1891 dec. 23. Tanulmányait Sonderhausenben, Lipcsében és Heidelbergában végezvén, 21 éves korában Jenában habilitáltatta magát; 1847. Erlangenben, 1851. mint Wächter utóda Tübingában tanár; 1862. Jenában jogtanár és legfőbb itélőszéki tanácsos; 1863. Lipcsébe hivták; 1871. kultuszminiszter s ily minőségben a szász közoktatási ügynek nagyszabásu reformátora. Tagja volt a württenbergi képviselőháznak is s mint württembergi kormánybiztos részt vett a német kereskedelmi törvény létrehozatalában. Főművei: System des deutschen Privatrechts (1848-49, 11. kiadás 1873); Das wissenschaftiliche Princip des germ. deutschen Privatrechts; Zur Charakteristik der deutschen Rechtswissenschaft (1851); Ueber öffentliche Rechte (1852); Grundzüge eines Systems des deutschen Staatrechts (1865 és 1869). Iheringgel alapítója volt a Jahrbücher für die Dogmatik des heitugen römischen u. deutschen Privatrechts cimü vállalatnak. Kisebb munkái gesammelte juristische Abhandlungen cim alatt jelentek meg 1872.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is