Gerenda

az ácsmunkában minden négyszögletesre megácsolt vagy fürészelt fa, amely vizszintes helyzetben fekve, a két végén - vagy néha hosszában is egyszer vagy többször - alátámasztva, valamely ürt hidal át és födémet vagy egyéb terhet hord. Miután a G.-k teherbirósága magasságuk négyzetével növekszik, a G.-k rendesen valamivel magasabbak, mint szélesek; legjobb ez arány, ha a szélesség ugy viszonylik a magassághoz, mint öt a héthez. Több gerenda egymástól bizonyos távolságnyira a gerendázatot vagy gerendasort alkotja. Ugy az egyes emeletek, mint a padlás gerendasorában az egyes G.-kat helyzetük és funkciójuk szerint különbözőképp nevezik (l. Gerendasor). Magát a gerendasort sokszor egy erősebb G. gyámolítja, ez a mestergerenda (l. o.). Vannak kő- és vasgerendák is. A kő-G.-kat különösen az ó-kor építészetében látjuk alkalmazva; a klasszikus görög építészet arkitrávja nem egyéb, mint egy kő-G. és hasonlót látunk az egyiptomi és más építészetekben is. Manapság azonban kő-G.-kat nem igen használunk. Ellenkezőleg, a vas-G.-k hovatovább szélesebb alkalmazást találnak és máris nagyon kiszorítják a fa-G.-kat; ezeket azonban inkább vastartóknak hivjuk. L. még Falgerenda és Fahid.

Forrás: Pallas Nagylexikon