Gerendasor

fából való födémeknek szerkezeti alkotórésze, mely felül a feltöltést és padozatot, alul pedig a mennyezetet hordja. Egy födém G.-a egymástól bizonyos távolságban elhelyezett gerendákból áll; ez a távolság a gerendák erőssége és a reájuk jövő megterhelés szerint tengelytől tengelyid 0,80-1,20 m. között váltakozik, legtöbbnyire azonban 1 m. Az egyes gerendáknak helyzete és alkalmazása szerint a gerendasor a következő gerendákból áll: a) Egészgerenda, mely az egész traktus mélységén átnyulik. b) Félgerenda, mely csak faltól falig nyulik, ha kettő van egymás meghosszabbításában, ugy azokat vaskapoccsal kell összekötni. c) Falgerenda, melyet csak a legfelső emeletsoron szabad a falra fektetni, hol már többé nem falaznak reá. Kivétel a favázas fal, melyben minden falra jő a falgerenda. d) Szegőgerenda, a közbenső falak hosszában fektetett gerenda, mely, miután csak fél terhet hord, a többi gerendáknál gyengébb lehet. A közbenső fal mindkét oldalán szükséges a szegőgerenda. Favázas falakban nincs reá szükség, ott a falgerenda nincs reá szükség, ott a falgerenda helyettesíti. e) Polcgerenda, ugyanazt a funkciót végzi, mint a szegőgerenda, csakhogy nem közbenső falat, hanem az épület legszélső falát szegélyezi. Favázas szerkezetben szintén a falgerenda helyettesíti. f) Kiváltott gerendák azonk, melyeket lépcső, világító udvar, szellőző lyukak v. legtöbbnyire kémények miatt nem lehet a falra fektetni, hanem azokat egy keresztben fektetett gerendába kell csapolni. Ezt a műveletet gerendaváltásnak nevezik (l. o.)

Forrás: Pallas Nagylexikon