Gergely

több főpap és magyar ur neve az Árpádok korában. 1. G. mint a magyar pogányok részére kinevezett érsek indult utnak Magyarországba 1010. Szt. Romuálddal és tanítványaival. Szt. Romuáld azonban a határról visszatért, 15 tanítványa azonban folytatta utját. - 2. G. bácsi érsek volt 1124., midőn II: István megerősítette a tranaknak és spalatóiaknak Kálmán királytól nyert szabadalmait. - 3. G. ispán, Bene fia, 1165. hősiesen védte a görögök elle Zimony várát, melyet maga Mánuel császár ostromolt. Mikor azonba meghiusult az a reménye, hogy felszabadítja a várat, III. István békeszövetséget küldött a császárhoz, ki azonban az alkudozások idejében is ostromot intézet a vár ellen s azt bevette. G. ispán a föltételekhez képest mezitláb, nyakán kötéllel jelent meg előtte és keserü szemrehányásokat tett a császárnak, ki csak Alexiosz hg. - a későbbi III. Béla - kérelmére kegyelmezett meg neki. Zimonnyal együtt az egész Szerémséget elfoglalta Mánuel. G. ispán 1168. tett végrendeletet. - 4. G. bibornok, III. Ince legatusa volt 1199. s ő és Wittelsbach Konrád mainzi érsek békítette ki Imre királyt András hggel, s a királlyal egyuttal megigértette, hogy keresztes hadjáratot vezet a Szentföldre. 1207. ismét őt nevezte ki a pápa apostoli követté, hogy Magyarország egyházi és politikai ügyeit rendbehozza. - 5. G. csanádi püspök és kancellár 1275-1291. életének egyik utolsó tette volt, hogy hiven szolgálva urát IV: Lászlót, ki 1290 jul. 10. a kunok megöltek, Csanádra vitette s ott a székesegyházban temette el. - 6. G. érsek, Botond fia, Péter bán és János ispán öccse, már 1274. mint mester s 1291. mint a székesfehérvári káptalan kincstartója (custosa) szerepel. Ladomér érsek halála után esztergomi érsekké választatván, III. Andrással szemben nyiltan Anjou Károly Róbert mellé csatlakozott (1298) s a pápa is őt nevezte ki követévé, hogy «az országot békés állapotban fenntartsa, az egyház érdekeit támogassa, az eretnekséget, szakadást és pogányságot kiirtsa», titkosan azonban a nápolyi trónkövetelő támogatására utasította. 1299. nem is jelent meg a rákosi országgyülésen, csak követeket küldött oda, vádolván III. András király, hogy az esztergomi egyházmegyét zaklatja, azután Veszprémbe rendelte magához a püspököket, majd pedig - III. András erdélytől tartva - az szentkereszti erdőségbe huzódott vissza. Az országgyülés azonban csupán rosszalását fejezte ki ellene. Esztergomban megkoronázta Károly Róbertet. S mind a mellett, hogy III. András halála után a nemzeti párt, melyhez a püspöki kar nagyobb része tartozott, Vencelt választotta királlyá, ő 1301. Esztergomban másodszor is megkoronázta Károly Róbertet s átok alá vetette a jelöltjéről tudni sem akadó budai polgárokat. 1303. megjelent azon a onszisztóriumon is, melyet VIII. Bonifác pápa az ellenkirályok ügyében tartott, mikor azonban Anagniban 1303 szept. 7. tartott, mikor azonban Anagniban 1303 szept. 7. «Szép» Fülöp francia király ösztönzésére a Colonnák a pápát elfogták, s zavarban G. esztergomi érseket is megölték. Helyébe Mihály zágrábi püspököt választotta a káptalan. - 7. G., váradi őrkanonok, az egyházjog doktora, 1343. tünik föl először e hivatalban. Ezután 16 évig tagja a váradi káptalannak, mely idő alatt tudományosságának s a legmagasabb helyről nyilvánuló bizalomnak több jelével találkozunk. A király káplánja 1352. s Lajos király őt küldi követül midőn Genuával szövetséget köt Velence ellen, mely a Dalmáciára vonatkozó fegyverszünetet megsértette. 1355. a királyi tanács tagja, az ország első egyházi méltóságai és zászlós urai társaságában jelen van a legfontosabb ügyek tárgyalásánál. 1358. a Velencével kötött zárai békénél közvetítő és tanu. 1359 második felében csanádi püspökké lett, s e püspöki széken ült egy évig. V. ö. Bunyitay, A váradi püspökség története. II. 88. Schem. Chanad. (1880, 10. l.); Knauz, Mon. Strif. II.

Forrás: Pallas Nagylexikon