Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Gerhardt... ----

Magyar Magyar Német Német
Gerhardt... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Gerhardt

1. Dagobert, G. von Amyntor álnév alatt ismert költő, szül. Liegnitzen 1831 jul. 12. A gimnáziumot Glogauban végezte, 1849. a boroszlói akadémiára ment, honnan nemsokára a hadseregbe lépett. Eleinte katonai szakdolgokat irt. ekkor (1867-68) került a berlini vezérkarhoz. Részt vett az 1864. és 1870-1871-iki harcokban, az elsőben, a düppeli sáncokon meg is sebesült. G. költeményeit, műveit mély vallásosság és konzervativizmus jellemzi. Művei: Hypochondrische Plaudereien (Eberfurt 1875, 4. kiad. 1876, ujabb átdolgozásban Drezda 1890, 3. kiad.); Randglossen zum Buche des Lebens (Stuttgart 1876); Peter Quidams Rheinfahrt (u. o. 1877); Der Zug des Todes (1878); Lieder eines deutschen Nachtwächters (Bréma 1879); Auf der Bresche (2, kiad., Berlin 1879); Eine räthselhafte Katastrophe (Gotha 1879, 2. kiadás 1890); Der neue Romanzero (Hamburg 1883, 2 kiad.) stb. Kiválóbb a Frauenlob. Mainzer Kulturbild. (2 kötet, Lipcse 1885) és Gerke Suteminne (3 kötet, Boroszló 1887, 3. kiadás 1890) cimü kulturtörténeti regénye. Ujabb művei: Eine Mutter (Boroszló 1890); die Cis-moll-Sonate (Lipcse 1891); Der Veteran (Berlin 1892); Das Skizzenbuch meines Lebens (Boroszló 1893) stb.

2. G. Ede, német festő, szül. Erfurtban 1812 ápr. 29., megh. Münchenben 1888 márc. 6. Eleinte litografus volt, majd Münchenben a festészetre adta magát. Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban a régi építészeti maradványokat tanulmányozta és ragyogó szinezésü, harmonikus hatásu olajfestményein és aquarellképein pompásan adta őket vissza. Kitünők az Alhambra egyes részeit, a San Ildefonso templomot és az inquizició palotáját Kordovában, a lissaboni Varmo templomot, a velencei San Marco és Maria della Saluta templomot ábrázoló aquarellképei, valamint az Alhambra északi nézetét, egy spanyol várost holdvilágban és az Alhambra u. n. oroszlánudvarát ábrázoló olajfestményei.

3. G. Károly Frigyes, francia kémikus, szül. Strassburgban 1816 aug. 21., megh. u. o. 1856 aug. 19. Először Montpellierben mint a kémia tanára működött (1844-1848), később Párisban, 1855-től pedig Strassburgban. Az organikus kémiai buvárkodásai nagyon nevezetesek; az u. n. tipusteoria megállapításához lényegesen hozzájárult. A molekula, az atom és egyenértéksuly fogalmakat egymástól szigoruan megkülönböztette. A Gay-Lussac-Aosgadro törvény általános elismeréséhez dolgozataival lényegesen hozzájárult. Főbb művei: Précise de chimie organique és Précise d"analyse chimique.

4. G. Károly Keresztély Jakab, német orvostudor, szül. Speierben 1833., kiképeztetését Würzburgban és Tübingában nyerte. 1872 óta würzburgi tanár, majd 1885. Frerichs helyét foglalta el Berlinben. Elsőrangu klinikus hirében áll, különösen tüdőbajok, gége- és gyermekbetegségek terén. Dolgozatai: Der Kehlkopfkroup (Tübinga 1859); Der Stand des Diaphragmas (u. o. 1860); Lehrbuch der Kinderankheiten (4. kiad., u. o. 1880); Lehrbuch der Auskultation u. Perkusion (4. kiad., u. o. 1883); Handbuch der Kinderkrankheiten (másokkal, u. o. 1877-83, 6 kötet). Magyarul megjelentek: A gyermekbetegségek tankönyve, ford. Kétli Károly és Torday Ferenc (Pest 1872); a hallgatódzás és kopogtatás tankönyve, ford. Lendvay Benő (Pest 1873).

5. G. Pál, a XVII. sz. egyik legjobb német egyházi dalköltője, szül. Gräfenhainichenben, Szászországban 1607 márc. 12., megh. Lübbenben 1676 jun. 7. 1651. mittenwaldi prépost, 1657. a berlini Nicolai-templomban diakonus lett. Mint szigoru lutheránus, Frigyes Vilmos választó-fejedelem ellen izgatott, ki a lutheránusok és reformátusok egyesítésére törekedett. Midőn az 1664 szept. 16-ki ediktumnak engedelmeskedni vonakodott, mely a szószékről való kölcsönös megtámadást tiltotta, 1666. hivatalt veszítve, az országból kiutasíttatott. 1669. Lübbenben egyházi szónok lett. Szülővárosa 1844-ben a temetőben kápolnát emelt emlékére. G. Luther után a protest, egyházi ének legnagyobb költője s bár dalai nem oly erőteljesek, mint a nagy reformátoréi, formailag és bensőség tekintetében meghaladják azokat. Költeményeit ismételten jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátva: Bachmann, Gaedeke, Wackernagel, Gerock és Schmidt adták ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is