Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Gerlach... ----

Magyar Magyar Német Német
Gerlach... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Gerlach

1. Ernő Lajos, német konzervativ politikus, szül. Berlinben 1795 márc. 7., megh. u. o. 1877 febr. 18. Atyja főpolgármester volt Berlinben. Testvéreivel (G. Vilmos és Lipóttal) részt vett a franciák elleni szabadságharcban, azután a politikai pályára lépett és a középkori, keresztény-feudális szellem ápolására a Polit. Wochenblatt-ot alapította. Közben magas igazságügyi hivatalokban szolgálta Poroszországot, 1848. részt vett a Neue preussische (Kreuz-) zeitung alapításában, melyet pietista szellemben irt cikkekkel szokott ellátni. 1849. az urak házának, 1850. az erfurti parlamentnek, később pedig a porosz képviselőháznak volt tagja, 1858-ig, amidőn mandátumát letette. A konzervativ Rundschau-nak azonban ezentul is munkatársa maradt, és cikkeit az ultra-konzervativ párt hivei ezentul is dogmának tekintették. A Bismarck-érával nem tudott megbarátkozni, sem a német egység alkotmányos uton való szervezésével. 1870 óta tagja volt a birodalmi gyülésnek, ahol a centrumpárttal szokott szavazni. A legerélyesebben itélte el Bismarck egyházi politikáját, a kulturharcot, a civilházasságot és 1874. röpiratban is megtámadta a kancellárt és emiatt pénzbirságra itélték. Erre állásáról leköszönt és a magánéletbe vonult vissza.

2. G. Ferenc Dorotheus, német filologus és történetiró, szül. A gothai Wolfsbehringenben 1793 jul. 18., megh. 1876 okt. 31. Egyetemi tanulmányait Göttingában végezte, 1817. az aaraui kanton-iskolához került, 1820-ban a baseli egyetemre hivták, 1875. nyugalomba vonult. Nevezetesebb filologiai munkái: Sallust kiadása kommentárral (Basel 1823-1831); Tacitus germániá-ja (u. o. 1835); Roth-tel kiadott Nonius Marcellus és Luciliustól iratokat (1842-46). Egyéb művei: Hist. Studien (Hamburg és Gotha 1841); Geschichtliche Forschung und Darstellung (Basel 1847); Vorgeschichte, Gründung und Entwicklung des röm. Staats (u. o. 1863); Geschichte der Römer (u. o. 1851) stb.

3. G. Lipót, porosz tábornok, szül. Berlinben 1790 szept. 17., megh. Potsdamban 1861 január 10. 1806. lépett a porosz hadseregbe a Blücher csapatában részt vett az Auerstädt melletti csatában, továbbá az 1813-14. és 1815-ki szabadságharcokban. 1826. Vilmos hercegnek (a későbbi királynak hadsegéde lett; 1838. őrnagy és a 3-ik hadtest törzskarának főnöke, 1842. a testőrségi népfölkelő dandárnak főnöke, 1844. vezérőrnagy, 1849. altábornagy és a király táborsegéde lett. E minőségében a királyra politikai és egyházi tekintetben nagy hatást gyakorolt. 1859. a gyalogság tábornokává nevezték ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is