Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Germanicus... ----

Magyar Magyar Német Német
Germanicus... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Germanicus

megtisztelő cime Nero Claudius Drususnak az északi germán törzseken kivivott győzelmeiért. Kr. e. 9-ben halt meg. Címe fiára Germanicus Caesarra szállt, ki K. e. 24. született. anyja Antonia Minor, M. Antonius triumvir leánya volt. Augustus kegyeltje volt s Tib. Claud. Nerot csak ugy fogadta utódává, hogy ez meg G.-t fogadta el. G. korán jeles katonának mutatta magát; már K. u. 7-9-ben, mikor Tiberius kiséretében quaestor volt a pannonok s dalmaták elleni háboruban. Ekkor triumfusban is részesült s prétor lett. Két évre Varusnak az Osningban szenvedett veresége után Tiberiussal a germánok ellen indult, de télen haza ment, hogy 12-re átvegye a konzulatust. Ez állásban a vádlottak pártolásával s fényes játékokkal igen megnyerte a nép kegyét. 13. ujra a germánok ellen ment a Rajnához, de nem tudott győzni. Augusutus halálhirére a legiók Tiberius ellen császárrá kiálták, de mégis sikerült neki bátor föllépésével a légiókat a császárnak megtartani. Dicsősége tetőpontjára 14-16. közt jutott, mikor sikerült neki a Varustól elvett legiójelvényeket visszaszerezni, Ariminiust két csatában leverni, sőt még a Visurgison (Weser) is átnyomulni. Tiberius azonban a keleti hadjárat s diadalmenet ürügye alatt féltékenységből visszahivta. G. magával vitte Ariminius feleségét Thusneldát s kis fiát is, kik diadalmenetét ékesíték. Tiberius még ez évben (K. u. 17.) keletre küldötte őt, hogy teljhatalommal rendezze az ügyeket. Ugyanide ment, mint Sziria helytartója Gnaeus Calpurnius Piso is, ki mintegy ellenőre volt G.-nak. Ez bejárta Görögországot, Tráciát, Kisázsiát s iparkodott rendet csinálni. Armeniában Rómának befolyást szerzett; ő tette Zenót királlyá, Kappadóciát s Kommagenét pedig provinciává. 19. buzgalma Egyiptomba vezette, de mikor Szirián át visszatért, Gnaeus Pisóval kellemetlen összeütközései voltak. Kevéssel erre sulyosan megbetegedett, mit ugy barátai, mint maga, Piso mérgezésének tulajdonítottak. Boszura hiva föl barátait, K. u. 19. október 19. Epidafnéban meghalt. Pisót Rómába idézték, de mielőtt a vallatás véget ért volna, állitólag öngyilkosságot követett el. Ezen körülmények Tiberiusra azt a gyanut veték, hogy maga ölette meg a néptől kedvelt G.-t, mely gyanut a felesége Agrippina s fiai ellen indított üldözés, majd C. Caesar Caligula kivételével történt kivégzésök csak fokozott. G. nemcsak vitéz katona, de képzett fő is volt, ki az irodalomtörténelemben is helyet érdelem. Lefordította Aratos Phaenomena-ját, több görög-latin epigrammát s görög komédiát irt. Beszédeit igen dicsérik a régiek. A töredékek már 1474. (Bonn), 1488, 1499. (Velence) megjelentek. Legujabban skólionokkal Breysig adta ki (Berlin 1867).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is