Gerona

1. spanyol tartomány, az ország ÉK-i részében Franciaország, a Földközi-tenger, Barcelona és Lerida között, 5865 km² területtel, (1887) 306 583 lak. (32 lak. 1 km²-re). Partjainak hossza 150 km.; ezekből nyulik ki a Creus-fok, a Norfeo és Stardi fokok közt van a Rosas-öböl. Gazdag a tartomány a földalatti kincsekben (San Juan de las Abadesasnál szén-, továbbá vas- és ólom-ércekben) és ásványvizforrásokban (Banolas, Gerona, Campdura, Ripoll, Caldas de Malavella), de ezeket nem aknázzák ki. Ellenben az ipar (pamutszövés és fonás, szappan- és papirgyártás, malomipar, hajóépítés stb.) és kereskedés jelentékeny. A tartomány 6 járásra (partido) oszlik, ezek: G., Bisbal, Figureas, Olot, Ribas, Santa-Coloma de Farnes. Fővárosa G. - 2. G. Az ugyanily nevü spanyol tartomány fővárosa, püspöki székhely és erősség 68 km.-nyire a francia határtól, vasut mellett, (1887) 15 497 lak., nagy papirgyárakkal, pamutszövőkkel és fonókkal és dugókészítéssel. A város egy része síkságon, másik része megerősített dombokon épült, a két részt egymástól az Oa-folyó választja el. A sikon épült rész a Mercadal, a dombon épült rész szük és kanyargós utcákból áll, fölöttük a Monjuich nevü erősség emelkedik. A székesegyháza, amelyhez 20 m. szélességben 68 lépcső vezet föl, nagy és otromba külsejü épület, amelyben régi sirokat, szép faragványokat és egy XIII. századbeli gazdagon diszített bibliát őriznek. A székesegyházon kivül még 3 régi templom van. G., az ókorban Gerunda, minden időben fontos erősség volt. Aragonia királyai gyakran választották székhelyökül, kormányuk alatt népes és gazdag város volt. A franciák 1684. eredménytelenül ostromolták, 1694. ugyan elfoglalták, de a ryswicki békében ismét kiszolgáltatták. 1710. és 1809. a franciák szintén ostrommal vették be. A spanyol ujabb polgárháborukban többször szerepet játszott.

Forrás: Pallas Nagylexikon