Geszthy

Ferenc, hadvezér, Déva vára kapitánya és uradalmának birtokosa. Atyja G. János, aki Szlavoniában lakott, Szent Lőrinc várát birta s ott halt meg 1562. Anyja Sulyok Zsófia, kinek révén rokonságban állott a Báthory fejedelmi családdal. G. neve először akkor szerepel, midőn 1566. (Szigetvár bevétele idején) részt vett Miksa császár-királlyal a győri táborozás tétlenségében s azután Kanizsa várában szolgált, mint hadnagy. 1580 körül diósgyőri kapitánnyá lett. 1581. Erdélybe költözött át, hol Báthory Kristóf vajda Déva várát s a hozzá tartozó uradalmat adományozta neki. Mint a fejedelmi ház rokonának nagy befolyása volt az udvarnál, főkép az ifju Zsigmond uralkodása alatt. Az 1950-es évek politikai mozgalmaiban nagy szerepet játszik. Mikor Magyarországon kitör a 15 éves háboru s Erdélyben afelett folyik a pártok küzdelme, hogy csatlakozzanak-e a magyar országi testvérekhez, vagy megmaradjanak békében a törökkel, G. a leglelkesebb szószólója Magyarország megsegélésének s a török ellen való harcnak. G. tanácsára fejeztetett le a fejedelem több ellenzéki urat s ugyancsak G. lett a török-tatár hadak ellen induló seregek vezére. A tatárokkal szerencsével ütközött meg s nagy zsákmánnyal tért meg Fehérvárra. Hű szolgálatai jutalmáért Báthory Zsigmond fejedelem a Rudolf császár-királlyal kötött szövetség tárgyalásakor G. magyar- és horvát-országi birtokai visszaadását is kivánta. De G. azokat már nem vehette kézhez, mert 1595 máj. 11. hirtelen meghalt Szászvároson, Fehérvárról Dévára hazatérő utjában. Állítólag a fejedelem mérgeztette meg, mert rájött, hogy titokban a fejedelemség elnyeréseért fondorkodik. A dévai templomban temették el.

Forrás: Pallas Nagylexikon