Ghibellinek

eredetileg a Hohenstaufok családjából származott német császárok hivei, később általában a császári pártnak a neve Olaszországban, ellentétben a guelf (l.o.) v. welf párttal, mely a pápákkal tartott. Eme pártnevek eredetét különféleképen magyarázzák: Az olasz hagyomány szerint a jeligék Pistojában lakó német testvérpártól eredtek, kiknek egyike, Gibel, a császárral, másika Guelf, a pápával tartott. Épp oly kevéssé megbizható a német krónikások magyarázata, akik azt mondják, hogy 1140. a weinsbergi csata alkalmával, VI. Welf herceg seregének hadi jelszava Hie Welf, III. Konrád Hihenstauf király hadseregének tábori jelszava pedig Hie Waiblingen lett volna és hogy e jelszavak azóta pártnevekre váltak volna. Sepp ugy vélekedik, hogy a G. szó az arab gibello szóból eredt, mely nem egyéb a Hohenstauf névnek arab elferdítésénél. Utóbb, a XIV. sz.-ban a polgárháborukba merült Felső-Olaszország a ghibellin és guelf elnevezést oly ellentétes pártok megjelölésére használta, melyek e nevek eredeti jelentésével semmi összefüggésben sem állottak: Firenzében p. a nemesség pártját ghibellin-nek, a néppártot pedig guelf-nek nevezték, noha XII. Benedek pápa e nevek használatát 1334. átok sulya alatt eltiltotta volt. A XIV. sz. folyamán e pártnevek végképen eltüntek. A G. fehér rózsát avagy vörös liliomot viseltek cimerükben.

Forrás: Pallas Nagylexikon