Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Ghirlandajo... ----

Magyar Magyar Német Német
Ghirlandajo... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Ghirlandajo

(ejtsd: girl-), 1. (tkp. Domenico di Tommaso Bigordi), olasz festő, szül. Firenzében 1449., megh. u.o. 1494 jan. 11. Kezdetben ötvös volt, azután Baldovinetti Alesso tanítványa lett és különös buzgalommal tanulmányozta Giotto és Masaccio műveit. Fiatalon Rómába ment; 1475-1476-ban ott dolgozott öccsével, Dáviddal. Visszatérve Firenzébe, 1480. freskóképeket festett az Ognisanti kolostorban (Szt. Jeromos és a gyönyörü Utolsó vacsora, melyet a hasonló tárgyu festmények közül csak Lionardóé mul fölül), 1481-85. pedig a Plazzo Vecchio egyik termében megfesti Szt. Zenobius nagy képét, a Madonnát, szenteket és római hősöket, közvetlenül azután a Santa Trinita-templom Sassetti-kápolnáját diszítette gyönyörü festményekkel, melyek közül legnagyszerübb a Szt. Ferenc siratása. A Tornabuôni család megbizásából kezdte el és 1490. fejezte be freskóképeit a firenzei Sta Maria Novella-templomban, melyek Mária és ker. János legendáját ábrázolják. Freskóképeinél kevésbbé jelentékenyek függőképei (tempera), melyek különben is csekélyebb számmal maradtak fönn. Ilyenek: A királyok imádása (1487, Firenze, Uffizi-képtár), 2 Madonna (Firenze, Uffizi-képtár és akadémia), a firenzei Sta Maria Novella oltára, jelenleg a berlini és müncheni képtárakban; Mária látogatása Erzsébetnél (1491, Páris, Louvre). Különös jelentőséget tulajdonít G.-nek, hogy Michelangelo mestere volt. Egyéb tanítványai: öccsei, G. Dávid (1452-1525) és G. Benedetto (1458-1497) és sógora, Mainardi Bastiano (megh. 1513.).

2. G. Rudolf, olasz festő, az előbbinek fia. szül. Firenzében 1483 febr. 4., megh. u.o. 1561 jan. 6. Kitünőbb művei: a S. Jacopo di Ripoli-templom oltára Firenzében (1504-0505 körül), a Lionardo da Vincinek tulajdonított Ötvös (u.o. Pitti-palota), egy fiatal nő képe (u.o., 1509), egy aggastyán képe (u.o. a Torregiani-palotában), számos képe a firenzei Uffizi-képtárban, stb. Fra Bartolommeo és Rafael hatását mutatja a budapesti orsz. képtárban levő festménye is (68), mely a pásztorok imádását ábrázolja és fölirata szerint 1510. készült.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is